Ma már nem az a fő gond a felvételnél, hogy nincs elég jelentkező, hanem az, hogy túl sokan tűnnek papíron ugyanannyira jónak. Az AI-val „felpolírozott” önéletrajzok annyira simák és hasonlóak lettek, hogy a toborzók egyre nehezebben látják mögöttük az embert.

Mi történt

Egy friss HR-iparági felmérés szerint a munkaerő-felvétel 2026-ban élénkül: a döntéshozók 74%-a nagyobb toborzási aktivitást vár, miközben a toborzók stresszszintje második éve csökken. Ebben nagy szerepe van az AI-alapú toborzási eszközöknek, amelyek segítenek az ismétlődő feladatokban, például az előszűrésben, az adminisztrációban vagy a jelentkezők kezelésében.

A könnyebbséggel együtt viszont új probléma is megjelent. A toborzók 33%-a már az AI-val túlcsiszolt önéletrajzokat tartja a legnagyobb stresszforrásnak, megelőzve a megfelelő jelöltek hiányát. Ez azért nagy váltás, mert közel húsz éve jellemzően az volt a fő panasz, hogy nincs elég jó pályázó. Most inkább az a gond, hogy rengeteg jelentkezés érkezik, és ezek közül sok ugyanazt a hibát hordozza: túl jól hangzik, túl hibátlan, és feltűnően hasonló a többihez.

A képhez hozzátartozik, hogy nem csak stilisztikai kozmetikáról van szó. A megkérdezett szervezetek 27%-a számolt be megerősített, AI-hoz köthető jelöltcsalásról is, és azoknál a csapatoknál, ahol ilyen előfordult vagy felmerült a gyanúja, minden második szerint legalább 50 csalárd jelentkezés is befuthatott. Itt a „csalás” nem csak kitalált tapasztalatot jelenthet, hanem azt is, hogy valaki AI-val olyan képet fest magáról, ami már nem tükrözi pontosan a valós tudását.

Miért fontos

Ez a változás nemcsak a HR-esek belső problémája. A hétköznapi álláskereső számára azt jelenti, hogy az AI már nem automatikus előny, sőt könnyen hátrány lehet, ha minden mondat túl sterilre sikerül. Gondolj rá úgy, mint egy fotószűrőre: egy kis javítás még segít, de ha minden arc ugyanazzal a filterrel készül, nehezebb felismerni, ki kicsoda. Az AI a toborzásban is hasonlóan működik: gyorsítja a folyamatot, de közben eltüntetheti az egyéni jegyeket, amelyek alapján valaki valóban kitűnhet. Közben az is látszik, hogy az AI nem váltotta be teljesen a nagy termelékenységi ígéreteket: kevesen mondják azt, hogy a munkaidejük nagy része már felszabadult a magasabb értékű feladatokra.

Mire figyelj

  1. Valószínűleg több cég próbál majd erősebben támaszkodni személyesebb értékelésre. Ide tartozhat a mélyebb interjú, a készségfelmérés vagy a személyes onboarding visszatérése.
  1. Nőhet az érdeklődés az úgynevezett interview intelligence és értékelési eszközök iránt. Ezek olyan szoftverek, amelyek az interjúk és kiválasztási folyamatok elemzésében segítenek, hogy ne csak a papíron jól kinéző jelöltek jussanak tovább.
  1. Az álláskeresőknek érdemes újragondolniuk, mire használják az AI-t. Hasznos szerkesztő lehet, de rossz „szóvivő”: ha mindent átvesz helyetted, pont azt veszítheted el, amitől emlékezetes lennél.
  1. A ZDNetnek nyilatkozó Employ-vezér szerint a következő időszak kulcsa az lehet, hogy a cégek ne általánosságban akarjanak „AI-t bevezetni”, hanem pontosan azt nézzék meg, hol akad el a saját toborzási folyamatuk. Ettől függ, hogy az AI valódi segítség lesz-e, vagy csak még több zajt termel.

A mostani trend alapján a jó jelentkezés nem az lesz, amelyik a legtökéletesebbnek hangzik, hanem az, amelyikből még látszik, hogy valódi ember írta.