Martin Scorsese neve eddig a „kézműves” filmkészítés egyik legerősebb szimbóluma volt. Most viszont egy AI-képgenerátorral készít storyboardokat — és ettől a filmes világ egy része szó szerint rosszul lett.

Mi történt

Scorsese egy új AI startup, a Black Forest Labs mellett állt ki, és elmondása szerint már használja a technológiájukat a filmjei tervezéséhez. A bejelentéshez promóvideó is társult, amelyben az idős rendező az AI képgeneráló eszközével storyboardol.

A storyboard a forgatás előtti „vizuális térkép”: rajzokkal, képkockaszerű illusztrációkkal mutatja meg, hogyan nézzen ki egy jelenet, merre mozogjon a kamera, mi legyen a kompozíció. A beszámolók alapján Scorsese tavaly partnerként és tanácsadóként is csatlakozott a vállalkozáshoz.

Miért fontos

A felháborodás nem pusztán arról szól, hogy „AI-t használt”. Scorsese sokak szemében az a rendező, aki a filmes szerzőiséget, a személyes látásmódot és a filmtörténet tiszteletét képviseli — ezért a támogatása iparági legitimációt ad egy olyan technológiának, amit rengeteg alkotó fenyegetésként él meg.

Közben Scorsese igyekszik szűkre szabni a történetet: állítása szerint kizárólag storyboardolásra használja az AI-t, és a cél a gyorsabb preprodukció „a minőség vagy a mesterség feláldozása nélkül”. Gondolj rá úgy, mint egy turbózott vázlatfüzetre: nem a kész film, hanem egy kommunikációs eszköz a díszlettervező, látványtervező és operatőr felé. Csakhogy a storyboard nem mellékes adminisztráció: sok produkciónál külön szakma, külön emberekkel, és a vizuális döntések egyik legkorábbi lenyomata.

Mire figyelj

  1. Hol húzzák meg a „csak előkészítés” határát? Ha az AI már a képi világot, a beállításokat és a hangulatot is erősen meghatározza, akkor a storyboard könnyen kreatív szerzői területté válik, nem puszta gyorsítás.
  2. Mi lesz a storyboard művészek szerepével? A vita egyik magja a munkahelyi hatás: egy AI-eszköz olcsóbb és gyorsabb lehet, de ettől még kérdés, hogy kivált-e emberi illusztrátorokat, vagy csak átrendezi a munkát (például „AI-vezérelt” iterációra).
  3. A „legitimációs hatás” számít a legtöbbet. A Futurism AI értelmezése szerint Scorsese támogatása nagy győzelem az AI-iparnak, és ezért fáj különösen azoknak, akik a technológiát a kreativitás és a megélhetés elleni támadásként látják.

A következő hónapokban az lesz a döntő, hogy a filmesek és a stúdiók milyen munkafolyamat-szabályokat és etikai normákat állítanak fel: az AI lehet hasznos vázlatkészítő, de csak akkor, ha közben nem radírozza ki azokat, akik eddig a „vázlat” mögötti valódi látásmódot adták.