A nagy AI-partnerségek kívülről technológiai házasságnak tűnnek, belülről viszont gyakran hideg számításról szólnak: mennyi számítási kapacitást adsz, mit kapsz érte, és mi történik, ha a másik fél átmegy a konkurenciához.

Mi történt

A Musk v. Altman perből nyilvánosságra került bírósági dokumentumok részleteket mutatnak a Microsoft és az OpenAI kapcsolatának korai időszakából. 2017 nyarán, nem sokkal azután, hogy az OpenAI Dota 2-ben profi játékost legyőző botot mutatott be, Sam Altman egy jóval nagyobb együttműködést javasolt Satya Nadellának: a következő kutatási fázishoz óriási mennyiségű „compute”-ra (számítási kapacitásra) lett volna szükség, nagyságrendileg 300 millió dollárnyi Azure-listaáron.

A Microsofton belül ez több vezetőt elbizonytalanított. Az Azure akkori vezetője, Jason Zander azt vetette fel, hogy ekkora nagyságrendnél csak akkor lenne racionális a megállapodás, ha közvetlenül jelentős többletbevételt termelne (félmilliárd dollár feletti szinten), amit nem lehetne hatékonyabban elérni.

Altman később alternatívát is dobott: Xbox-közeli partnerséget és technológia/IP megosztást a Dota-kutatás kibővített szponzorációjáért cserébe. Az Xbox oldalán volt érdeklődés, de a kutatási költségek önálló vállalására nem volt meg a mozgástér.

2018 elején Kevin Scott, a Microsoft CTO-ja már nemcsak üzleti, hanem reputációs kockázatként is nézte a helyzetet: felmerült, hogy ha a Microsoft nem finanszírozza az OpenAI-t, akkor az „átviharzik” az Amazonhoz, és közben rossz fényt vet az Azure-ra. Scott ugyanakkor azt is jelezte: önmagában az, hogy az OpenAI „net promoter” legyen (magyarul: lelkes ajánló, aki jó hírét viszi a platformnak), nem biztos, hogy megéri az árat.

Miért fontos

A történet lényege nem a Dota 2, hanem az, hogy a felhőszolgáltatás (Azure, AWS) az AI-korszakban üzemanyag: aki több és jobb számítási kapacitást ad, az gyorsabban tud modelleket tanítani és szolgáltatásokat skálázni. Gondolj rá úgy, mint egy autóversenyre, ahol nemcsak a motor számít (a modell), hanem az is, ki tud több benzint és jobb boxutcát biztosítani (a felhő). A dokumentumokból az látszik, hogy a Microsoft már korán felismerte: egy feltörekvő AI-labornál nemcsak a közvetlen bevétel számít, hanem az is, hogy kihez kötődik a szakmai presztízs és a fejlesztői közösség bizalma.

Mire figyelj

  1. A „multi-cloud” irány erősödése: ha egy AI-cég több felhőn is elérhetővé teszi a modelljeit, az csökkenti egyetlen partner alkupozícióját, viszont növeli a vállalati ügyfelek elérését.
  2. A compute-költségek és a bevétel kapcsolata: a nagy modellek tanítása drága; a kérdés az, hogy ezt ki finanszírozza, és milyen üzleti ellenszolgáltatást (exkluzivitás, bevételmegosztás, termékintegráció) kap cserébe.
  3. PR és bizalom mint versenytényező: a belső levelezés alapján a „mit mondanak rólunk a piacon” legalább akkora súlyú lehet, mint a technikai roadmap. A The Verge AI által idézett részletek jól mutatják, hogy a felhőháborúban a narratíva is infrastruktúra.