Egy könyv nem mindig csak a benne lévő szöveg miatt értékes. Most épp ez az, ami az AI-képzés körüli könyvfelvásárlásoknál a legnagyobb feszültséget okozza.

Mi történt

Ausztrál használtkönyv-kereskedők és ritkakönyv-árusok az elmúlt hónapokban szokatlan rendelési hullámokról számoltak be. A mintázat nem hasonlított a megszokottra: a vevők előre fizettek, nem alkudoztak a postaköltségen, és látszólag véletlenszerű címeket rendeltek nagyobb dobozszámra — olcsó, régi, réspiaci vagy éppen évtizedek óta polcon álló könyveket is.

A gyanú azért erősödött fel, mert korábban nyilvánosságra került, hogy az amerikai Anthropic fizikai könyveket vásárolt, a gerincüket levágta a gyorsabb digitalizálás érdekében, majd a maradékot bezúzta. Ezt hívják destruktív szkennelésnek: a könyvet lényegében szétszedik, hogy a lapokat ipari tempóban be lehessen olvasni. Egy amerikai bíró ezt az adott ügyben jogszerűnek minősítette, mert „transzformatív felhasználásnak” számított — vagyis a másolat nem ugyanarra a célra készült, mint az eredeti mű. Azóta egy kanadai cég, a Zoom Books neve többször felbukkant a rendelések mögött. A vállalat könyv-újrahasznosítóként írja le magát, és azt állítja, nem digitalizál könyveket, hanem ép állapotban értékesíti tovább őket, illetve ha ez nem lehetséges, felelősen újrahasznosítja a példányokat.

Miért fontos

A történet azért érdekes, mert jól mutatja, hogy az AI adatellátása nem csak szerverekről és weboldalakról szól. A nagy nyelvi modellek szövegből tanulnak, és ehhez sokszor fizikai könyvek is kellenek — különösen olyan címek, amelyek nem érhetők el könnyen digitális formában. Gondolj erre úgy, mint egy nyersanyag-beszerzési láncra: valahol valaki könyveket vesz, valaki továbbadja őket, valaki beszkenneli, és a végén a könyv tartalma adat lesz. Csakhogy a ritka vagy különleges példányoknál a fizikai tárgy maga is hordoz értéket: a kiadás, a borító, a jegyzetek, a használat nyomai, sőt az is, hogy egyáltalán fennmaradt. Itt már nem pusztán arról van szó, hogy egy szöveget digitálisan megőrzünk, hanem arról, hogy közben eltűnhet egy kulturális tárgy. A Guardiannek nyilatkozó kereskedők közül többen épp ezt nevezték a legnyugtalanítóbbnak.

Mire figyelj

  1. Kiderül-e pontosabban, kik vásárolják fel ezeket a könyveket, és hová kerülnek tovább. Jelenleg a lánc több pontja homályos, részben üzleti titokra hivatkozva.
  1. Lesz-e különbségtétel tömegkönyvek és ritka példányok között. Sok kereskedő nem ugyanúgy ítéli meg egy százezres példányszámú, olcsó kötet és egy egyedi vagy nehezen pótolható könyv sorsát.
  1. Változnak-e a piacterek és kereskedők gyakorlatai. Elképzelhető, hogy egyre többen kezdik szűrni a gyanús vásárlási mintákat, különösen akkor, ha antikvár vagy kulturálisan érzékeny darabokról van szó.
  1. Hogyan alakul a jogi vita a szerzői jog és a fizikai megőrzés határán. Mert attól, hogy valami jogilag megengedett egy adott országban, még nem feltétlenül rendezett az a kérdés, mit érdemes kulturálisan megóvni.