A humanoid robotoknál nem az a kérdés, hogy lesz-e „ember alakú gép”, hanem hogy ki fogja megírni hozzá az operációs rendszert. A Meta most egy olyan felvásárlással lépett, ami pont erről szól: a robotok „agya” és mozgásvezérlése lehet a következő nagy platformharc.

Mi történt

A Meta felvásárolta az Assured Robot Intelligence (ARI) nevű startupot, amely robotokhoz fejleszt mesterséges intelligenciát, kifejezetten „magas értékű” munkaerőpiaci feladatokra. A pénzügyi részleteket nem hozták nyilvánosságra.

Az ARI alapítói és csapata a Meta Superintelligence Labs szervezetébe kerül. A cég egyik kulcsterülete a robotvezérlés: hogyan lehet olyan modelleket építeni, amelyek nem csak egyetlen mozdulatot vagy feladatot tudnak, hanem képesek az egész test koordinált irányítására (gondolj rá úgy, mint amikor nem külön-külön vezérled az ujjaidat, a karodat és a törzsedet, hanem egyetlen „mozgásprogram” áll össze belőlük). A cél a „ön-tanuló” robotképességek erősítése is — vagyis hogy a rendszer tapasztalatból javuljon, ne csak előre betanított szabályokat kövessen.

Az ARI társalapítója, Xiaolong Wang nyilvánosan arról beszélt, hogy egy igazán általános célú „fizikai ügynök” (egy olyan AI, ami a való világban cselekszik) felépítéséhez humanoid forma felé vezet az út, és a skálázás kulcsa az lehet, hogy a robotok közvetlenül emberi tapasztalatból tanuljanak.

Miért fontos

A Meta régóta azt kommunikálja, hogy a humanoid robotikában a szoftver a szűk keresztmetszet: a hardvert több szereplő is képes összerakni, de a finom mozgás (például egy ügyes, „emberi” kéz), a stabil egyensúlyozás és a változatos környezetben való alkalmazkodás vezérlése sokkal nehezebb. Ha a Meta tényleg „Android-szerűen” licencelhető robotikai szoftverplatformot épít, az azt jelenti, hogy nem feltétlenül ő akar minden robotot legyártani — inkább ő adná a közös alapot, amire mások terméket építenek. Ez a modell a mobilpiacon bevált, robotikában viszont még nyitott kérdés, hogy mennyire működik, mert a fizikai világ sokkal „szeszélyesebb”, mint egy telefon hardverkerete.

Mire figyelj

  1. Platform vagy saját robot? Érdemes nézni, hogy a Meta mennyire marad meg licencelhető szoftverben, és mennyire tolódik el saját humanoid hardver felé.
  2. Mit jelent a „tanulás emberi tapasztalatból”? A gyakorlatban ez lehet demókból tanulás (ember mutatja a feladatot), vagy valós környezetben gyűjtött mozgás- és szenzoradat. A kérdés: mennyire biztonságos és mennyire gyorsan általánosítható.
  3. Versenydinamika: Amazon és Tesla is humanoid irányba megy. A döntő különbség az lehet, ki tud előbb megbízható, sok helyzetben működő „teljes test” vezérlést adni — és ki tudja ezt ipari méretben bevezetni.
  4. A „kéz” mint belépőpont: ha a Meta valóban az ügyes kéz szoftverével kezdi, az jó lakmuszteszt lesz. A kéz a robotikában olyan, mint a billentyűzet az informatikában: kicsi, de az egész rendszer használhatóságát meghatározza.