Mi történt
Sam Altman egy podcastbeszélgetésben azzal védte meg a ChatGPT-t, hogy szerinte a mesterséges intelligencia nem különösebben vízigényes. Példaként azt mondta: nagyjából 38 ezer ChatGPT-lekérdezés használ el annyi vizet, mint egyetlen mandula megtermelése Kaliforniában. Ezzel arra a kritikára reagált, hogy egy-egy AI-lekérdezés mögött meglepően nagy vízfelhasználás állhat.A kijelentés azonban rögtön vitát is hozott. Altman maga is jelezte, hogy a 38 ezres szám nem pontos adat, inkább becslés. Közben arról is beszélt, hogy a régebbi adatközpontok még párologtatással hűtöttek, vagyis ténylegesen sok vizet használtak el, a modernebb létesítmények viszont már más megoldásokat alkalmaznak. Itt érdemes megállni egy pillanatra: az adatközpont lényegében egy hatalmas gépterem, tele olyan processzorokkal, amelyek rengeteg hőt termelnek, ezt a hőt pedig valahogy el kell vezetni — hasonlóan ahhoz, ahogy egy autó motorja sem működne hűtés nélkül.
A gond az, hogy a mandulás hasonlat számszerűen nem áll túl stabil lábakon. A Tom’s Hardware arra mutatott rá, hogy egy szem mandula vízigénye és az egy lekérdezésre jutó korábbi becslések alapján inkább 75 és 5500 közé eshet az a lekérdezésszám, amely ugyanannyi vizet használ el, nem pedig 38 ezer. Ez nagy különbség, még akkor is, ha továbbra is csak becslésekről van szó. Ráadásul a használat és a betanítás nem ugyanaz: míg egy chatkérés viszonylag kis egység, egy nagy nyelvi modell betanítása sokkal nagyobb erőforrás-igényű folyamat, ami a korábbi rendszereknél több százezer liter vizet is felemészthetett.
Miért fontos
Az AI körüli környezeti vita valójában nem egyetlen chatbotról szól, hanem az infrastruktúráról. Ahogy sorra épülnének az új adatközpontok, egyre több helyi közösség kérdezi meg jogosan, mit kap cserébe a megnövekedett áram- és vízigényért. A hétköznapi felhasználónak ebből annyi látszik, hogy beír egy kérdést és másodpercek alatt jön a válasz. A háttérben viszont ipari léptékű számítás zajlik. Gondolj rá úgy, mint a felhőre: könnyűnek és láthatatlannak tűnik, de valójában nagyon is fizikai, nagyon is anyagigényes rendszerek tartják fenn.Mire figyelj
- Érdemes figyelni, hogy az AI-cégek mennyire teszik átláthatóvá a víz- és energiafogyasztási adataikat, mert jelenleg sok nyilvános állítás csak becslés.
- Nem mindegy, hogy egy rendszer használatáról vagy betanításáról van szó: a két folyamat környezeti terhe nagyságrendben eltérhet.
- A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy az új adatközpontok milyen hűtési technológiát használnak, mert ez közvetlenül befolyásolja a helyi vízterhelést.
- A társadalmi ellenállás várhatóan erősödik ott, ahol a lakosság már most vízhiánytól, magas energiaigénytől vagy környezeti kockázatoktól tart, ezért az AI fejlődésének nemcsak technológiai, hanem infrastruktúra-politikai oldala is egyre fontosabb lesz.