Egy farm-to-table vacsora és egy méhészkedős program elsőre ártalmatlan PR-eseménynek tűnhet. Most mégis jól látszik, hogy AI-t ma már nem lehet úgy népszerűsíteni, mintha csak egy új szépségápolási termékről lenne szó.

Mi történt

Az OpenAI a hétvégén több influenszert vitt el egy felsőkategóriás, New York állam északi részén tartott elvonulásra, amelyet „Summer Club” néven futtattak. A programban vacsorák, wellnessjellegű aktivitások, például méhészkedés, valamint olyan workshopok szerepeltek, ahol a résztvevők azt tanulhatták meg, hogyan használják jobban az OpenAI eszközeit. Volt, aki weboldalkészítésről posztolt, más egy festőworkshopról osztott meg képet.

A gondot nem maga az esemény ténye okozta, hanem a reakciók. Több videó alatt gyorsan megjelentek a kritikus kommentek: egyesek azt kérték számon, hogyan fér össze egy ilyen luxusutazás az AI adatközpontok környezeti terhével, mások gúnyosan azt vetették fel, hogy a résztvevők inkább adatközpont-látogatásról készítsenek tartalmat. Volt olyan alkotó is, akinek a kapcsolódó videója később eltűnt. Az OpenAI állítása szerint az esemény oktatási célú volt, és részben arra szolgált, hogy a résztvevők gyakorlatban is kipróbálják a frissen bemutatott ChatGPT Work eszközt, amely dokumentumok és prezentációk elkészítésében segít.

Ez nem elszigetelt jelenség: más AI-cégek is dolgoztak már influenszerekkel, sőt volt már AI-vacsora és Super Bowlhoz kötött márkaút is. Most mégis erősebb lett az ellenérzés. Ebben szerepet játszhat az időzítés is: a cég közben egy óriási, 500 milliárd dolláros adatközpont-beruházási megállapodásra készül Ohióban, miközben az AI infrastruktúra energia- és vízigénye egyre érzékenyebb közéleti téma. Ehhez jön még a védelmi szektorhoz kapcsolódó, 200 millió dolláros szerződés, ami tovább erősíti azt az érzést, hogy itt nem pusztán egy hétköznapi termékmarketingről van szó.

Miért fontos

Az ügy azért érdekes, mert megmutatja: az AI kommunikációja új szakaszba lépett. Már nem elég azt megmutatni, hogy egy eszközzel gyorsabban készül el egy prezentáció vagy egy weboldal. Az emberek azt is nézik, milyen infrastruktúra áll mögötte, mennyi erőforrást fogyaszt, kik profitálnak belőle, és milyen intézményekkel működik együtt a fejlesztője. Gondolj rá úgy, mint amikor egy elektromos autót sem csak a menetteljesítménye alapján ítélnek meg, hanem az akkumulátor gyártásától a töltőhálózatig az egész rendszert vizsgálják. A TechCrunch által idézett reakciók alapján sokaknál nem az influenszerek személye verte ki a biztosítékot, hanem az, hogy a csomagolás túl fényesnek tűnt egy eleve vitatott technológiához képest.

Mire figyelj

  1. Érdemes nézni, hogy az OpenAI és más AI-cégek finomítanak-e a marketingjükön, és kevésbé életmód-tartalomként, inkább átlátható termékbemutatóként kommunikálnak-e.
  2. Fontos kérdés lesz, hogy a tartalomkészítők mennyire vállalják fel nyíltan az ilyen együttműködéseket, és beszélnek-e a kényesebb témákról is, például az energiahasználatról vagy az adatközpontokról.
  3. Az is sokat számít majd, hogy a felhasználók a gyakorlati hasznot látják-e erősebbnek, vagy tovább nő az ellenérzés, ha az AI-t luxusélményekkel próbálják emberközelibbé tenni.