Ha mostanában úgy érzed, a LinkedIn tele van üres, „motivációs poszter” jellegű szövegekkel, nem vagy egyedül. A platform most egy új gombbal próbálja visszafogni az AI-val gyártott, alacsony minőségű tartalmak áradatát — miközben továbbra is AI-eszközöket tol a felhasználók kezébe.

Mi történt

A LinkedIn több posztnál megjelentetett egy új jelentési lehetőséget: a felhasználó külön opcióval jelezheti, ha egy bejegyzés „AI slopnak” tűnik. Magyarul ez nagyjából az a kategória, amikor a szöveg ugyan hosszú és „szabályos”, de valójában semmit nem mond: sablonos üzleti közhelyek, üres tanulságok, erőltetett történetek, sokszor láthatóan automatizált tömegtermelésben.

A jelölés után a poszt a jelentő felhasználó számára elrejtődik. Az viszont nem világos, hogy a LinkedInnél történik-e érdemi emberi felülvizsgálat, vagy milyen következménye lehet a posztolóra nézve (például terjesztés-visszafogás, figyelmeztetés, fiókszintű intézkedés).

Közben a platform saját kommunikációjában továbbra is aktívan ajánl AI-alapú írósegédet. Ez olyan, mint amikor egy étterem egyszerre tesz ki „kérjük, ne hangoskodj” táblát, miközben ingyen sípot oszt a bejáratnál: a cél érthető, de a rendszer ösztönei ellentmondásosak.

Miért fontos

A LinkedIn értéke eredetileg az volt, hogy szakmai tapasztalatok, álláslehetőségek és iparági gondolatok találkoznak — vagyis „jel-zaj aránya” jobb, mint sok más közösségi platformon. Az AI-val generált tömegposztolás pont ezt rontja: a feedet elárasztja a könnyen gyártható, könnyen fogyasztható, de kevés valós információt hordozó tartalom. Ráadásul a határ nem mindig tiszta: AI-t használni vázlatoláshoz vagy nyelvi csiszoláshoz teljesen más, mint automatán ontani a bejegyzéseket. A Futurism AI által idézett adatok és példák alapján a LinkedIn most láthatóan a felhasználói frusztrációt is „moderációs erőforrásként” próbálja bevonni.

Mire figyelj

  1. Lesz-e valódi következménye a jelöléseknek? Ha a gomb csak annyit tud, hogy elrejti a posztot neked, az inkább személyes szűrő, nem platformszintű minőségjavítás.
  2. Hogyan definiálják majd az „AI slopot”? Az AI-tartalom felismerése nem egzakt: könnyű tévesen jelölni (hamis pozitív), és könnyű kijátszani is (hamis negatív). A „slop” ráadásul minőségi kategória, nem pusztán technikai.
  3. Összehangolják-e az AI-íróasszisztenst a hitelességi célokkal? Ha a rendszer közben tovább jutalmazza az engagement-bait stílust, a gomb csak tüneti kezelés marad.
  4. Jönnek-e átlátható szabályok és visszajelzések? Akkor lesz bizalom, ha kiderül: mi számít problémásnak, mi a folyamat, és mi történik a tömegesen jelölt tartalmakkal.

A LinkedIn most egyszerre próbálja megtartani az AI nyújtotta kényelmet és visszaszorítani az AI által felerősített zajt — a kérdés az, hogy a kettőből melyik logika lesz erősebb a feedben.