Kínos, amikor egy AI-ról szóló jelentés pont azért bukik meg, ami ellen elvileg óvna: a valóságtól elszakadó, magabiztos állításokon. A KPMG most pontosan ebbe a helyzetbe került — és ez több iparágnak is tanulság.

Mi történt

A KPMG eltávolította a weboldalairól a „Redefining excellence in the age of agentic AI” című jelentését, miután több szervezet jelezte, hogy a dokumentum róluk szóló állításai nem igazak, vagy félrevezetők. A jelentés 2025 októberében jelent meg, és többek között azt taglalta, hogyan használják nagy intézmények az AI-t.

Az érintettek között olyan nevek szerepelnek, mint a UBS, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS), a Svájci Szövetségi Vasutak és a Transport for London. Ezek a szervezetek azt kommunikálták, hogy a jelentésben leírt AI-használati állítások nem fedik a valóságot, vagy legalábbis olyan módon vannak megfogalmazva, ami félreérthető képet ad.

A KPMG egy szóvivője azt mondta: a cég a saját vizsgálata idejére vette le az anyagot. A nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy belső irányelveik felelős AI-használatot írnak elő, és ebbe beletartozik az emberi felügyelet, a tartalom validálása, valamint a független források ellenőrzése.

Miért fontos

Az „agentic AI” (ügynökszerű AI) kifejezés tipikusan olyan rendszerekre utal, amelyek nem csak válaszolnak, hanem feladatokat is „végigvisznek” — például információt gyűjtenek, összefoglalnak, javaslatokat állítanak össze. Gondolj rá úgy, mint egy gyakornokra, aki gyorsan dolgozik és szépen fogalmaz, de néha kitalál részleteket, ha nincs biztos kapaszkodója.

A mostani ügy azért érzékeny, mert a jelentésben szereplő „ki használja és hogyan” típusú állítások reputációs és üzleti következményekkel járhatnak. Egy nagy intézmény AI-érettségét vagy épp AI-stratégiáját tévesen bemutatni nem egyszerű sajtóhiba: félreviheti partnerek, ügyfelek és döntéshozók képét arról, mi működik a gyakorlatban.

Mire figyelj

  1. Mi derül ki a KPMG belső vizsgálatából? Nem mindegy, hogy forráshibáról, félreértelmezésről, vagy ténylegesen „hallucinált” (kitalált) állításokról van szó.
  2. Hogyan változnak a publikálási folyamatok? Ha AI-t használnak tartalomgyártásra, a minimális elvárás a visszakereshető forráslista, a tények tételes ellenőrzése és a felelősségi körök egyértelműsítése.
  3. Iparági mintázat: nem egyedi eset. Nemrég az EY is visszavont egy jelentést, amelynél hamis lábjegyzetek és AI-hallucinációk gyanúja merült fel — ami arra utal, hogy a „gyorsabb anyaggyártás” csábítása sok helyen megelőzi a minőségbiztosítást.

Ha a nagy tanácsadó és audit cégek sem tudják rutinszerűen megfogni az AI által generált pontatlanságokat, akkor a valódi versenyelőny nem az lesz, ki használ több AI-t, hanem az, ki tudja jobban ellenőrizni.