Egy randialkalmazásnál a bizalom nem extra funkció, hanem az alap. Épp ezért különösen kellemetlen, amikor egy platformot azzal hoznak összefüggésbe, hogy mesterségesen gyártott vonzerővel próbált embereket regisztrációra bírni.

Mi történt

Derek Chadwick, a Goose nevű meleg randialkalmazás társalapítója bejelentette, hogy kilép a cégből. Az Instagramon közzétett üzenetében azt írta, a döntést nem könnyen hozta meg, de már nem egyezik a saját elképzelése azzal az iránnyal, amerre a vállalat halad. Azt is jelezte, hogy ha a neve és az arca kapcsolódik valamihez, akkor azt teljes mértékben vállalhatónak kell tartania.

A távozás közvetlen előzménye egy olyan feltárás volt, amely szerint a Goose hamis Instagram-fiókokkal próbált férfiakat az apphoz terelni. Ezek a profilok AI-val generált képeket használtak, vagyis nem valódi embereket ábrázoltak, hanem algoritmus által létrehozott arcokat. Egyes fiókok közvetlen üzeneteket küldtek, mások úgynevezett deepfake videókkal dolgoztak a Close Friends-sztorikban. A deepfake leegyszerűsítve olyan manipulált videó, amelyben egy mesterségesen létrehozott vagy módosított arc és hang hitelesnek tűnő benyomást kelt. Gondolj rá úgy, mint egy digitális jelmezre, ami első pillantásra valódinak látszik, de valójában megtévesztésre épül.

A Goose eredetileg a Grindr alternatívájaként pozicionálta magát, nagyobb hangsúllyal a komolyabb kapcsolatokon. Ebben fontos szerepe volt az intim hangvételű közösségimédia-jelenlétnek és annak is, hogy az egyik alapító maga is ismert influenszer. Ez a stratégia láthatóan működött: az app gyorsan felkapaszkodott az App Store élmezőnyébe. Most viszont éppen az a marketingmódszer került célkeresztbe, amely a növekedést segíthette.

Miért fontos

Ez az eset túlmutat egyetlen randialkalmazáson. Az AI-val generált profilképek és a deepfake videók önmagukban még nem feltétlenül problémásak, a gond ott kezdődik, amikor valós embereknek álcázva próbálnak velük bizalmat építeni. Egy társkeresőnél ez különösen érzékeny terep, mert a felhasználó eleve személyes, sokszor sérülékeny helyzetben van. A Futurism által idézett történet lényege nem az, hogy AI került a marketingbe, hanem az, hogy a technológia és a megtévesztés közti határ mennyire könnyen elmosható, ha a növekedés fontosabbá válik az átláthatóságnál.

Mire figyelj

  1. Kiderül-e pontosabban, ki hagyta jóvá a vitatott marketingkampányokat, és mennyit tudtak róluk a cég vezetői.
  2. Változtat-e a Goose a felhasználószerzési gyakorlatán, illetve egyértelműbben jelöli-e, ha mesterségesen létrehozott tartalmat használ.
  3. Az is fontos kérdés, hogy az alkalmazásboltok és a platformok szigorúbban lépnek-e fel az olyan promóciós módszerekkel szemben, amelyek emberinek látszó, de nem valódi profilokra építenek.

Ha ebből az ügyből lesz tartós tanulság, az valószínűleg nem technikai, hanem bizalmi természetű lesz: az AI sok mindenre alkalmas, de egy kapcsolatépítésre épülő szolgáltatásnál a hitelességet nem lehet automatizálni.