Ha azt hitted, az AI-modellek betanítása körüli szerzői jogi vita már kifutott a nagy perek után, itt egy újabb forduló: most könyvkiadók állítják, hogy a Meta a Llama tréningjéhez tömegesen használt fel védett műveket engedély nélkül — és a kereset Mark Zuckerberget is név szerint célozza.

Mi történt

Öt kiadó (Hachette, Macmillan, McGraw Hill, Elsevier, Cengage) és Scott Turow író csoportos keresetet nyújtott be a Meta és a vezérigazgató, Mark Zuckerberg ellen. A vád lényege: a Meta állításuk szerint „milliónyi” szerzői jogi védelem alatt álló művet másolt és terjesztett a jogosultak engedélye és kompenzáció nélkül, miközben tisztában volt azzal, hogy ezzel szerzői jogot sért.

A kereset külön hangsúlyt tesz Zuckerberg szerepére is: a felperesek szerint személyesen jóváhagyta és ösztönözte a jogsértő felhasználást. Ez azért fontos elem, mert nem csak egy vállalati döntéshozatali láncot, hanem egy konkrét vezetői felelősséget is megpróbál a per fókuszába állítani.

Miért fontos

A generatív AI-modellek (mint a Llama) betanítása lényegében olyan, mintha egy rendszer „rengeteg szöveget elolvasna”, és statisztikai mintákból megtanulná, hogyan néz ki a nyelv. A vitás pont az, hogy ehhez a „nagy olvasáshoz” szabad-e szerzői jogvédett könyveket felhasználni engedély nélkül. Az amerikai jogban ezt gyakran a fair use (szabad felhasználás) fogalma körül szokták megítélni: bizonyos esetekben engedély nélkül is lehet védett műveket használni, ha a felhasználás jellege és hatása ezt indokolja. A kiadók viszont azt állítják, itt nem pusztán elemzésről van szó, hanem tömeges másolásról és terjesztésről, ami már a klasszikus jogsértési kategóriákba eshet.

Mire figyelj

  1. Fair use vs. „kalózforrás” logika: egy másik, Anthropic elleni ügyben a bíróság nem feltétlenül a szerzői jogsértési érvelésre volt fogékony, viszont a „kalózkodás” (például jogellenes forrásból beszerzett tartalom) iránya kártérítési alap lehet. Ez a Meta-ügyben is meghatározhatja, milyen tények számítanak majd igazán.
  2. Vezetői felelősség kérdése: ha a perben érdemben napirenden marad Zuckerberg személyes szerepe, az precedenst teremthet arra, hogy AI-tréning döntéseknél mennyire „személyesíthető” a felelősség.
  3. A korábbi perek tanulsága: a Metát már többször perelték a Llama tréningadatai miatt, és volt olyan szerzői csoport, amely 2023-ban nem járt sikerrel. A mostani ügy kimenetele azon is múlhat, mennyire tudnak a felperesek konkrét, bizonyítható adatforrásokra és felhasználási módokra rámutatni.

A Meta álláspontja az, hogy a bíróságok helyesen ismerték el: a szerzői jogvédett anyagokon történő AI-tréning bizonyos esetekben beleférhet a fair use kereteibe — de hogy ez a konkrét adatbeszerzési és felhasználási gyakorlat mellett is megáll-e, az lesz a valódi tét.

Engadget AI

https://www.engadget.com/2165288/book-publishers-accuse-meta-and-mark-zuckerberg-of-copyright-infringement/