Egy rutinvizsgálatból eddig rejtett jeleket is kiolvashat az AI: egy új rendszer kevesebb mint két másodperc alatt jelezheti, ha valakinél komoly szívbetegség gyanúja merül fel. Ez nem azért érdekes, mert „okosabb az orvosnál”, hanem mert egy nagyon gyakori vizsgálatból segíthet hamarabb eljutni a valóban szükséges következő lépésig.

Mi történt

Orvosok olyan mesterséges intelligenciára épülő eszközt fejlesztettek, amely a hagyományos EKG-ból képes felismerni a szívelégtelenség és a szívbillentyű-betegség jeleit. Az EKG a szív elektromos működését méri — vagyis azt, hogyan ver a szív, milyen a ritmusa és az aktivitása. Ezt a vizsgálatot évtizedek óta rutinszerűen használják, de önmagában eddig nem számított alkalmasnak arra, hogy ilyen típusú szívbetegségeket kimutasson.

Az új rendszer lényege, hogy az EKG-görbéből több információt nyer ki, mint amit szabad szemmel vagy a hagyományos értelmezéssel általában észre lehet venni. Gondolj rá úgy, mint amikor egy régi fotón elsőre csak az arcokat látod, de egy képelemző szoftver a háttérben olyan apró részleteket is kiszúr, amelyekből már következtetni lehet a helyzetre. Egy 67 ezer amerikai beteg bevonásával végzett vizsgálatban az eszköz a szívelégtelenséggel élők akár 81%-át, a szívbillentyű-betegségben érintettek akár 90%-át azonosította. A fejlesztést a müncheni Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán mutatták be.

Fontos korlát, hogy ez az AI nem végleges diagnózist ad. Nem arra való, hogy egyetlen eredmény alapján kimondja vagy kizárja a betegséget, hanem arra, hogy erős gyanút jelezzen. Ha valaki magas kockázatúnak tűnik, gyorsabban küldhető echokardiográfiára, vagyis szívultrahangra, amely már közvetlenül megmutatja a szív szerkezetét és működését.

Miért fontos

Ez azért lehet nagy előrelépés, mert az EKG az egyik leggyakoribb orvosi vizsgálat a világon, miközben a szívultrahangra sok helyen hosszú a várakozás. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy nem mindenki ugyanabban a sorban áll: azok kerülhetnek előrébb, akiknél az AI valóban komolyabb eltérés esélyét látja. A British Heart Foundation által támogatott kutatás értelmezése szerint ez különösen ott lehet hasznos, ahol a rendszer túlterhelt, és a korai kezelés szó szerint életminőséget vagy életet menthet. Hétköznapi szinten ez nem egy „robotorvos”, hanem egy triázseszköz: segít eldönteni, kinél sürgősebb a következő vizsgálat.

Mire figyelj

  1. Az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogyan teljesít a rendszer a mindennapi ellátásban, nem csak egy nagy vizsgálatban. A klinikai eredmény és a valós kórházi használat nem mindig ugyanaz.
  1. Érdemes figyelni, hogyan állítják be a küszöbértékeket. Ha túl érzékeny a rendszer, sok téves riasztást adhat; ha túl szigorú, kihagyhat valódi eseteket.
  1. Különösen érdekes lehet az úgynevezett opportunisztikus szűrés: ha minden kórházi EKG-n lefuttatják a modellt, olyan embereknél is jelezhet kockázatot, akik teljesen más okból kerültek vizsgálatra.
  1. A következő lépés a kisebb, hordozható eszközökbe épített megoldás lehet. Ha ez megvalósul, az AI nemcsak a kardiológiai központokban, hanem jóval közelebb kerülhet a háziorvosi és sürgősségi ellátáshoz.