Nem csak az autógyártók és a robotaxi-cégek kísérleteznek önvezető technológiával. Ma már viszonylag olcsón bárki építhet a saját autójából egy félig önvezető kísérleti platformot — és ez sokak szerint jóval több kérdést vet fel, mint amennyi kényelmet ígér.

Mi történt

A nyílt forráskódú vezetéstámogató rendszerek, például az Openpilot, már nem rétegprojektnek számítanak. Nagyjából ezer dollár körüli hardverrel kamerákat és érzékelőket lehet utólag beszerelni bizonyos autókba, hogy azok részben átvegyék a kormányzást, a gyorsítást és a fékezést. Fontos különbség, hogy ez nem teljes önvezetés: inkább fejlett vezetéstámogatás, vagyis a sofőrnek elvileg végig figyelnie kell, és bármikor közbe kell tudnia lépni.

A vita most azért erősödött fel, mert egy Tesla-tulajdonos videón mutatta meg, hogy az autója nem a gyári rendszerrel, hanem egy Comma hardverrel és egy módosított szoftverváltozattal közlekedik. Ez a „forkolt” szoftver lényegében az eredeti program egy egyedi ága — gondolj rá úgy, mint amikor valaki nem a hivatalos alkalmazást használja, hanem annak átépített verzióját. Ez technikailag lenyűgöző lehet, de egyben azt is jelenti, hogy az autó viselkedését nem csak egy gyártó által ellenőrzött rendszer határozza meg, hanem akár közösségi fejlesztések és egyéni módosítások is.

Közben a szabályozói oldal is lépett. Az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság vizsgálatot indított a Comma AI rendszerei ügyében öt olyan baleset után, amelyekben Openpilotot használó autók lassan haladó vagy álló járműveknek ütköztek a saját sávjukban. Az ismert esetekben tizenegyen megsérültek, három ember pedig meghalt. A vizsgálat nagyjából 30 ezer hardverkészletet érint, és külön figyelmet kap az a marketingüzenet is, amely kéz nélküli vezetést ígér, miközben a valós használat folyamatos emberi felügyeletet feltételez.

Miért fontos

A lényegi kérdés nem az, hogy ügyes-e a technológia, hanem az, hogy ki viseli a felelősséget, amikor valami félremegy. Egy gyári rendszer esetén legalább van egyetlen fejlesztő, tesztelési folyamat és jogi keret. Egy utólag beszerelt, nyílt forráskódú, ráadásul módosított szoftvernél ez sokkal széttartóbb. Hétköznapi nyelven: nem ugyanaz, ha egy autó vezetéstámogató funkcióját egy autógyár hangolja, mintha ugyanabba a láncba több lelkes fejlesztő, fórumközösség és akár AI-val generált kódrészlet is belenyúlna. A Futurism által idézett aggodalom lényege is ez: az autópálya nem az a hely, ahol a „moddoljuk meg, aztán meglátjuk” hozzáállás biztonságosan kipróbálható.

Mire figyelj

  1. Érdemes figyelni, mire jut a hatósági vizsgálat, mert ez precedenst teremthet arra, hogyan kezelik a nyílt forráskódú vezetéstámogatást.
  1. Kulcskérdés lesz a marketing nyelve: más megítélés alá esik a „kéz nélküli vezetés”, ha a rendszer valójában folyamatos emberi felügyeletet igényel.
  1. Egyre fontosabb téma lehet az is, hogy a felhasználók mennyire módosíthatják ezeket a rendszereket. Ha az autó viselkedését egyedi szoftverágak alakítják, a biztonsági és felelősségi határok sokkal nehezebben húzhatók meg.
  1. Az sem mellékes, hogy az AI-alapú kódgenerálás mennyire könnyíti meg az ilyen módosításokat. Minél egyszerűbb belenyúlni a szoftverbe, annál sürgetőbb lesz tisztázni, mi fér bele közúti használatnál.