Az AI-láz eddig főleg a növekedésről és a tőzsdei nyertesekről szólt. Most viszont egyre komolyabban felmerül az a kérdés is, mi történik, ha ez a lendület hirtelen megtörik.

Mi történt

A Nemzetközi Valutaalap friss pénzügyi stabilitási jelentése szerint a mesterséges intelligenciához kötődő részvények túlértékeltsége és a szektor mögött felhalmozódó adósság már a globális pénzügyi rendszerre is kockázatot jelenthet. A figyelmeztetés lényege nem az, hogy biztosan összeomlás jön, hanem az, hogy egy AI-piaci korrekció ma már messze nem maradna meg egyetlen iparág problémájának.

A kitettség különösen az Egyesült Államokban magas, de Ázsia is erősen érintett lehet. Az Egyesült Királyság és az eurózóna valamivel védettebbnek tűnik, ugyanakkor ez nem jelent valódi elszigeteltséget: aki amerikai részvényeket tart, közvetve ugyanúgy benne ül a történetben. Az AI-hoz kötődő nagy technológiai cégek súlya közben látványosan megnőtt: a „magnificent seven” részvényei már az S&P 500 index több mint 35%-át adják, szemben a tíz évvel ezelőtti 12%-kal.

A jelentés szerint a probléma nem pusztán a magas árfolyam. Legalább ennyire fontos, hogy ezt a boomot jelentős hitelfelvétel is táplálja. Gondolj rá úgy, mint amikor nemcsak drága lett egy ingatlanpiac, hanem egyre többen kölcsönből vásárolnak benne: amíg emelkednek az árak, ez gyorsítja a növekedést, de visszaeséskor ugyanígy felerősítheti az esést. Itt céges adósság, fedezeti alapok tőkeáttétes pozíciói és lakossági spekuláció is ráépül az AI-sztorira.

Az IMF külön kitért arra is, hogy lehet, a sikeres AI-bevezetéshez végül nincs szükség akkora beruházási hullámra, mint amit a legnagyobb infrastruktúra-építők most finanszíroznak. Ezek az úgynevezett hyperscalerek azok a vállalatok, amelyek az alapréteget adják: óriási adatközpontokat, felhős rendszereket és számítási kapacitást építenek az AI-modellek futtatásához. Ha kiderül, hogy a vártnál kisebb a megtérülés, vagy lassabban jönnek a gazdasági hasznok, az könnyen átárazhatja az egész szektort.

Miért fontos

Ez azért lényeges, mert az AI már nem egy szűk technológiai téma, hanem a szélesebb részvénypiac egyik fő mozgatója. Ha a vezető AI-cégek értékeltsége hirtelen csökken, az nemcsak a techbefektetőket érinti, hanem nyugdíjalapokat, indexkövető alapokat és olyan kisbefektetőket is, akik egyszerűen „amerikai piacot” vettek. A kockázatot növeli az úgynevezett körkörös finanszírozás is: erősebb AI-cégek és gyengébb partnereik egymáshoz kötött ügyletei miatt egy probléma könnyebben láncreakcióvá válhat. A Guardian által idézett adatok alapján az elmúlt három évben több százmilliárd dollárnyi ilyen tranzakció és kapcsolódó adósság épült fel.

Mire figyelj

  1. Érdemes követni, hogy a nagy AI-infrastruktúra-építők visszafogják-e a beruházásaikat. Ez jó jelzője lehet annak, mennyire bíznak a kereslet tartósságában.
  1. Fontos kérdés, hogyan alakul a szektor adósságterhe. Ha a finanszírozás drágul, a hitelből fűtött növekedés gyorsan sérülékennyé válhat.
  1. Nem csak az AI-részvények számítanak. Az IMF három rövid távú kockázatot emelt ki együtt: az AI-piaci korrekciót, az állami hitelfelvétel drágulását és egy nagy kibertámadás lehetőségét. Ezek külön-külön is erősek, együtt pedig könnyen szigoríthatják a pénzügyi feltételeket.
  1. A kulcskérdés végül az lesz, hogy az AI-ból várt nyereség tényleg igazolja-e a mostani beruházási és tőzsdei várakozásokat. Ha igen, a piac alkalmazkodik. Ha nem, a kijózanodás nemcsak a Szilícium-völgy ügye lesz.