A rák gyógyítása az a kategória, ahol minden technológiai ígéretet érdemes különösen óvatosan kezelni. Mégis figyelemre méltó, amikor egy globális chipipari szereplő vezetője azt állítja: a mesterséges intelligencia még az életünkben érdemben hozzájárulhat a megoldáshoz.

Mi történt

Rene Haas, az Arm Holdings vezérigazgatója arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben segíthet megtalálni a rák elleni gyógymódot. Az érvelése szerint ma még túl bonyolult feladat pontosan modellezni, hogyan változtat meg a rák egy-egy DNS-markert — vagyis olyan biológiai jelzőt, amely információt adhat a sejtek állapotáról. Ez a probléma jelenleg nemcsak az embereknek nehéz, hanem azoknak a számítógépeknek is, amelyeken az AI-modellek futnak.

Haas szerint ez idővel változhat, ahogy több adat kerül a modellekbe, és ahogy erősebbé válnak azok a chipek és rendszerek, amelyek ezeket a modelleket futtatják. Gondolj erre úgy, mint egy hatalmas kirakósra, ahol ma még túl sok darab hiányzik, és a meglévő darabokból sem látjuk jól a teljes képet. Az AI itt nem varázspálca, hanem egy eszköz, amely nagy mennyiségű biológiai adatban kereshet mintázatokat, összefüggéseket és lehetséges célpontokat a kutatóknak.

A kijelentés azért kapott különös figyelmet, mert az Arm nem egy kis szereplő: a brit központú, New Yorkban jegyzett chiptervező vállalat technológiáját nagyjából 500 partner használja világszerte, köztük az Apple, a Samsung, a Qualcomm és az Nvidia. A cég több mint 7000 embert foglalkoztat, ebből mintegy 3000-et az Egyesült Királyságban, piaci értéke pedig 269 milliárd dollár körül mozog.

Miért fontos

Az érdekes rész itt nem az, hogy valaki nagyot mondott az AI-ról, hanem az, hogy a hardver és az orvosbiológia egyre szorosabban összekapcsolódik. Az AI teljesítménye ugyanis nemcsak az algoritmusokon múlik, hanem azon is, milyen gyorsan és hatékonyan tudják a chipek feldolgozni a hatalmas adatmennyiséget. A daganatkutatásban ez különösen fontos, mert a genetikai, képalkotó és klinikai adatok együtt már olyan összetett rendszert alkotnak, amelyet emberi léptékben nagyon nehéz átlátni. Közben az AI már most is használatban van: az NHS idén arról számolt be, hogy több mint 4 millió beteg jutott gyorsabb tüdődiagnózishoz AI-alapú röntgeneszközök finanszírozása révén. Ez nem gyógyítás, de jól mutatja, hogy a technológia kézzelfogható haszna ma inkább a gyorsabb felismerésben és a kutatás támogatásában látszik. A Guardian által idézett állítás ezért inkább hosszú távú vízióként értelmezhető, nem közeli orvosi áttörésként.

Mire figyelj

  1. Érdemes különválasztani a diagnózist és a gyógymódot. Az AI már ma is segíthet korábban vagy pontosabban észrevenni betegségeket, de ettől még nem oldódik meg automatikusan a kezelés kérdése.
  1. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy mennyire javulnak a modellek mögött álló adatok. Rossz, hiányos vagy torz adatokból a legerősebb rendszer sem tud megbízható eredményt adni.
  1. Nemcsak az AI-modelleket, hanem a chipeket is figyelni kell. Ha a számítási kapacitás a szűk keresztmetszet, akkor a valódi előrelépést sokszor nem egy új chatbot, hanem egy hatékonyabb processzor hozza közelebb.
  1. A nagy ígéretek helyett a kisebb, mérhető eredmények árulják el, merre tart a terület: gyorsabb diagnózis, pontosabb képelemzés, jobb gyógyszerjelöltek és hatékonyabb kutatási folyamatok. Ezekből állhat össze az a hosszú út, amely egyszer valóban terápiás áttöréshez vezethet.