A mesterséges intelligenciát sokáig főleg mint új eszközt vagy üzleti lehetőséget kezeltük. Mostanra viszont úgy tűnik, egyre többen inkább kockázatként gondolnak rá — méghozzá meglepően erős érzelmi töltettel.

Mi történt

A Chapman University éves félelemfelmérése szerint az amerikaiak körében a mesterséges intelligencia politikai folyamatokra gyakorolt káros hatása a harmadik, a gazdaságra gyakorolt negatív hatása pedig a hetedik legnagyobb félelem lett. Csak a korrupt kormányzati tisztviselők és egy újabb világháborús amerikai részvétel előzi meg az elsőt.

A felmérés egyik legfeltűnőbb tanulsága, hogy az MI-vel kapcsolatos aggodalmak több, hagyományosan nagyon erős személyes félelmet is megelőztek. Többen tartanak attól, hogy az MI árt a politikának vagy a gazdaságnak, mint attól, hogy egy szerettük súlyosan megbetegszik, vagy meghal. Egy másik, nemrég publikált közvélemény-kutatás is hasonló hangulatot mutatott: az amerikaiak nagyjából kétharmada szerint legalább mérsékelt esély van arra, hogy a fejlett MI akár az emberiség fennmaradását is veszélyeztesse.

Miért fontos

Ez azért érdekes, mert jól látszik belőle, hogy az MI-ről szóló társadalmi vita már nem pusztán arról szól, elvesz-e néhány állást az automatizáció. Az automatizációt itt úgy érdemes elképzelni, mint amikor egyre több emberi döntést és feladatot szoftverek vesznek át — csak most ez nem egy gyártósorra korlátozódik, hanem a keresőtől a kampányvideókig mindenhová beszivárog. Az emberek attól tartanak, hogy ezek a rendszerek nemcsak a munkaerőpiacot alakítják át, hanem a közéletet, a tájékozódást és a gazdasági stabilitást is. A Futurism értelmezése szerint ez annak a jele, hogy az MI körüli félelmek már komoly mentális teret foglalnak el az átlagember gondolkodásában.

Mire figyelj

  1. Érdemes követni, hogy a következő hónapokban a politikai kampányokban mennyire terjednek az MI-vel gyártott tartalmak. Ezek olcsón és gyorsan előállíthatók, ezért könnyen eláraszthatják a nyilvánosságot.
  2. Fontos kérdés lesz, hogy a nagy MI-beruházások valóban megtérülnek-e. Ha nem, az nemcsak technológiai, hanem pénzügyi probléma is lehet.
  3. A felmérések száma önmagában még nem bizonyítja, hogy minden félelem azonos mértékben megalapozott. Inkább azt mutatja, hogy az MI megítélése látványosan átalakul: a kíváncsiság mellé tartós társadalmi szorongás is társult.
  4. Az is lényeges, hogy a rangsorokat érdemes óvatosan kezelni. A top 10 sokat mond a közhangulatról, de nem ad teljes képet arról, mely félelmek erősödnek, és melyek gyengülnek évről évre.