A mesterséges intelligencia már nem jövőidő: sok magyar napi eszközként használja, akár fontos döntéseknél is. A gond inkább az, hogy a terjedése gyorsabb, mint az a tudás, ami segítene jól értelmezni a válaszait.

Mi történt

Egy országosan reprezentatív kutatás alapján a 16–75 éves magyarok szinte mind hallottak már a mesterséges intelligenciáról, de csak 40 százalék mondja azt, hogy tájékozottnak érzi magát a témában. 45 százalék kevés ismerettel rendelkezik, 15 százaléknak pedig gyakorlatilag nincs konkrét tudása róla. Vagyis az AI ismertsége nagyon magas, a megértése viszont jóval szerényebb.

Ez azért érdekes, mert közben a használat már bőven túlnőtt a kíváncsisági fázison. Az AI-eszközöket használók 61 százaléka információkeresésre veszi igénybe a technológiát, de sokan használják tanulásra, szövegírásra, munkahelyi feladatokra, tartalomkészítésre, utazástervezésre és vásárlási döntésekhez is. A pénzügyeknél különösen látványos az elmozdulás: 23 százalék már kért pénzügyi tanácsot AI-tól, 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az ilyen tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.

A generációs különbség is erős. A 16–29 évesek körében az AI sokkal inkább beépült a mindennapokba: harmaduk tanulásra vagy önképzésre használja, 26 százalék szöveget írat vele, 25 százalék kép- vagy videókészítésre veszi elő, 24 százalék pedig munkahelyi feladatokhoz. A 60–75 éveseknél ezek az arányok minden esetben 10 százalék alatt maradnak, és ebben a korosztályban 35 százalék még egyáltalán nem próbált AI-eszközt.

Miért fontos

A lényeg nem az, hogy az emberek bíznak-e az AI-ban, hanem hogy milyen helyzetekben teszik ezt. Ha egy chatbotot információkeresésre használsz, az nagyjából olyan, mintha egy nagyon gyors asszisztenst kérnél meg, hogy szedje össze neked a lehetőségeket. De pénzügyi tanácsnál már más a tét: ott nem elég a gördülékeny válasz, az is számít, hogy pontos-e, naprakész-e, és illik-e a te helyzetedhez. Ezért különösen beszédes, hogy a legtöbben nem fekete-fehéren látják a technológiát: 48 százalék egyszerre lát benne lehetőséget és kockázatot, 25 százalék inkább veszélyesnek tartja, 21 százalék pedig kevésbé lát benne kockázatot. A kutatás egyik legfontosabb üzenete épp az, amit a Generali is hangsúlyoz: nem az AI kerülése a cél, hanem az, hogy megtanuljuk ellenőrizni, mikor segít valóban, és mikor csak magabiztosan hangzik.

Mire figyelj

  1. Az AI-válasz formája könnyen megtévesztő lehet. Attól, hogy valami gyors, rendezett és meggyőző, még nem biztos, hogy helyes.
  1. A pénzügyi, egészségügyi vagy jogi kérdéseknél különösen fontos az ellenőrzés. Ilyenkor érdemes az AI-t első tájékozódási pontnak tekinteni, nem végső döntéshozónak.
  1. A következő évek nagy kérdése valószínűleg nem az lesz, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy kialakul-e hozzá az a hétköznapi digitális rutin, amelyben a kényelem mellé egészséges kétely is társul.