Az AI jó tanulótárs lehet, de nem automatikusan. A legfrissebb nemzetközi adatok inkább azt mutatják, hogy önmagában az AI-használat nem javítja a teljesítményt, sőt sok esetben együtt jár a gyengébb eredményekkel.

Mi történt

A PISA, vagyis az OECD háromévente készülő nemzetközi oktatási felmérése most először vizsgálta úgy a 15 éves diákokat, hogy közben az AI már tömegesen jelen van a mindennapokban. A 2025-ben gyűjtött adatok 91 ország több mint 760 ezer tanulóját fedik le, és természettudományból, matematikából, valamint szövegértésből mérik a teljesítményt.

Az eredmények alapján a szociális háttér hatását kiszűrve azok a diákok, akik egyáltalán nem használnak AI-t, általában jobban teljesítettek természettudományból, mint az AI-t használók. Nem mindegy azonban, mire használják ezeket az eszközöket. A szövegek összefoglalására vagy fogalmazások első változatának megírására használt AI erősebben együtt járt a gyengébb eredményekkel, míg az előzetes kutatáshoz vagy általános tanulási segítségként használt AI esetében kisebb volt a visszaesés. A gyakoriság is számított: a nagyon ritka és a napi használat hozta a leggyengébb mintát, míg a heti vagy havi használat kedvezőbbnek tűnt.

Miért fontos

A lényeg valószínűleg nem az, hogy az AI „jó” vagy „rossz” az iskolában, hanem az, hogy kiváltja-e a gondolkodást, vagy támogatja azt. Gondolj rá úgy, mint egy számológépre: hasznos lehet, ha már érted a műveletet, de rossz mankó, ha helyetted akarja megtanulni az alapokat. A felmérés egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a rendszeresen, általános tanulási segítségként AI-t használó diákok bizonyos esetekben még a nem használókat is megelőzték — különösen akkor, ha gyakran kérték őket arra, hogy értékeljék az AI által adott információ minőségét. Vagyis nem pusztán az eszköz számít, hanem az is, megtanítják-e a diákokat kételkedni benne, ellenőrizni, és saját fejjel dolgozni vele. Ebben az olvasatban a The Verge által idézett következtetés is fontos: a mértékletes és tudatos AI-használatnak lehet pozitív hatása, de csak akkor, ha nem rövidre zárja a tanulási folyamatot.

Mire figyelj

  1. Az iskolák következő nagy kérdése valószínűleg nem a tiltás vagy engedélyezés lesz, hanem az, hogyan tanítsák meg az AI-válaszok ellenőrzését.
  2. Érdemes figyelni arra is, hogy milyen feladatokra használják a diákok az AI-t: a kutatás és az ötletelés más hatással járhat, mint a kész szöveg legenerálása.
  3. Az adatok egyenlőtlenséget is jeleznek: az AI-használat gyakoribb a kedvezőbb helyzetű tanulóknál, ami részben jobb eszközökkel, stabil internettel és fizetős szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel függhet össze.
  4. Nemzetközi szinten is nagyok a különbségek, ezért a következő években az lesz igazán érdekes, hogy ezekből az eltérésekből milyen oktatási gyakorlatok bizonyulnak működőképesnek.