Tavaly még sokan kész tényként beszéltek arról, hogy az AI gyorsan lenullázza a belépő szintű irodai állásokat. Ehhez képest a nagy leépítési hullám elmaradt — de ebből nem az következik, hogy minden marad a régiben.

Mi történt

Az elmúlt egy évben az AI-ról szóló munkaerőpiaci narratíva látványosan finomodott. A korábbi vezetői jóslatok tömeges állásvesztést vetítettek előre, főleg a pályakezdő, szellemi munkakörökben. A valós adatok viszont egyelőre nem ezt mutatják: nincs nyoma olyan széles körű munkahelypusztulásnak, amelyet egyértelműen az AI-hoz lehetne kötni.

A rendelkezésre álló elemzések szerint a ChatGPT 2022-es megjelenése óta az AI-nak leginkább kitett dolgozók munkanélkülisége nem nőtt gyorsabban, mint a kevésbé kitett csoportoké. A friss diplomások körében valóban emelkedett a munkanélküliség, de ezt nem lehet tisztán az AI számlájára írni: a távmunka terjedése, a járvány utáni túltoborzás visszarendeződése és más piaci tényezők is benne vannak a képben. A gond az, hogy az AI hatását eleve nehéz pontosan mérni. Az állami statisztikák lassan reagálnak, a piaci adatok gyorsabbak, de szűkebbek és kevésbé teljesek.

Miért fontos

A lényegi változás most nem az állások számában, hanem a munkák természetében látszik. Gondolj rá úgy, mint amikor a számítógép vagy az internet megjelent az irodákban: nem egyik napról a másikra szüntette meg a munkaköröket, hanem átírta, mit jelent jól dolgozni. Egyre több munkáltató várja el, hogy a jelentkezők tudjanak AI-eszközöket használni, még akkor is, ha ez nincs külön beleírva az álláshirdetésbe. Sok helyen nem az a kérdés, hogy lesz-e állás, hanem az, hogy ugyanazt a munkát gyorsabban, önállóbban és jobb minőségben kell-e elvégezni. Ez különösen a pályakezdőknek fontos, mert a belépő szintű feladatok egy része automatizálható, így nehezebb lehet „betanulni” a szakmába. Közben új szerepek is keletkeznek: kellenek emberek, akik bevezetik, felügyelik, javítják vagy üzletileg használják az AI-rendszereket. A Guardian által idézett közgazdászok többsége ezért nem egyszerű állásvesztésről, hanem munkaerőpiaci turbulenciáról beszél.

Mire figyelj

  1. Nézd, hogyan változnak az álláshirdetések. Az AI-kompetencia sokszor nem külön követelményként jelenik meg, hanem a sebességre, önállóságra és szélesebb feladatkörre vonatkozó elvárásokban.
  1. Figyeld a pályakezdő pozíciókat. Ha a belépő szintű rutinmunkák egy részét gépek veszik át, a junior szerepek száma vagy tartalma látványosan átalakulhat.
  1. Fontos lesz, nő-e a szerződéses és szabadúszó munka aránya. Ha a cégek még keresik, pontosan milyen készségekre van szükségük, könnyebben nyúlhatnak külsősökhöz, mint teljes állású felvételhez.
  1. Érdemes követni a szabályozást és az infrastruktúrát is. Az AI bevezetését nem csak a technológia tempója határozza meg, hanem az adatközpontok körüli politikai viták, a biztonsági elvárások és az, milyen gyorsan tudnak a cégek valóban átszervezni folyamatokat.

A rövid távú tanulság tehát nem az, hogy az AI-veszély túl volt fújva, hanem az, hogy a változás lassabban, egyenetlenebbül és sokkal inkább a munkakörök belsejében történik, mint a címsorok alapján várni lehetett.