Az AI-influenszerek eddig főleg a hatékonyságról szóltak: olcsóbbak, kiszámíthatóbbak, és nem keverednek botrányokba. Most viszont elértek oda, ahol a technológiai előny önmagában már nem elég: a szabályozás és az algoritmusok egyszerre kezdik átírni a játékszabályokat.

Mi történt

Az elmúlt két évben látványosan felfutott a virtuális influenszerek piaca. A generatív AI-eszközök — vagyis olyan rendszerek, amelyek szövegből képet, videót vagy más tartalmat állítanak elő — lehetővé tették, hogy alkotók komplett online személyiségeket építsenek fel. Ezek a karakterek a márkáknak vonzóak, mert könnyen alakíthatók, gyorsan gyártható köréjük tartalom, és jóval kontrollálhatóbbak, mint egy hús-vér influenszer.

Erre épített üzletet az ausztrál Clarissa Mansbridge is, aki egy személyes családi fordulat után AI-képgeneráló eszközökkel kezdett dolgozni, majd létrehozta Mia Metaverse nevű virtuális influenszerét. Ma már havi nagyjából 6000 dollárt keres együttműködésekből és egyedi AI-karakterek tervezéséből. Csakhogy ezzel párhuzamosan új nyomás érkezik két oldalról is: augusztus 2-től az EU AI Act átláthatósági szabályai egyértelműbb címkézést várnak el az AI-val létrehozott vagy módosított promóciós tartalmaknál, miközben a TikTok, a Meta és a Pinterest is egyre agresszívebben próbálja felismerni és visszaszorítani a gyenge minőségű szintetikus tartalmat.

A gond az, hogy a szabályok és a platformos automatizmusok nem mindig elég pontosak. Az EU-s keretrendszer például különbséget tesz a megtévesztő tartalom és a nyilvánvalóan művészi, fiktív vagy kreatív munka között, de a határ sok esetben homályos. Gondolj rá úgy, mint egy KRESZ-re, ahol megvannak a fő szabályok, de sok kereszteződésben nincs egyértelmű tábla. Közben a platformok felismerőrendszerei sem sebészi pontossággal dolgoznak: gyakran nem azt nézik, hogy valami megtévesztő-e, hanem azt, hogy AI-szerűnek tűnik-e.

Miért fontos

Ez nem csak az AI-alkotók belügye. A hétköznapi felhasználónak az átlátható címkézés segíthet eldönteni, hogy egy látott karakter, arc vagy ajánlás mennyire „valódi”, és csökkentheti a félrevezetés esélyét. A márkáknak viszont új megfelelési kockázatot jelent: nem elég kreatívnak lenni, jogilag és platformszinten is tisztán kell működni. A Wired által megszólaltatott szakértők szerint épp ez a bizonytalanság a legnagyobb probléma: több, egymásra rakódó szabály jön, miközben a platformok algoritmusai hajlamosak kalapáccsal kezelni azt, amihez inkább szike kellene. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy nemcsak a spam tűnik el a feedből, hanem az igényesebb, korrektül jelölt AI-tartalom is.

Mire figyelj

  1. Az EU AI Act gyakorlati alkalmazására. Az lesz a kulcskérdés, hogyan különítik el a reklámot, a kreatív fikciót és a megtévesztő tartalmat.
  1. A platformok címkézési és felismerési rendszereire. Ha ezek túl szigorúak vagy pontatlanok maradnak, az közvetlenül visszavághatja az AI-influenszerek elérését.
  1. A márkák reakciójára. Könnyen lehet, hogy a jövő nyertesei nem azok lesznek, akik elrejtik az AI-használatot, hanem akik eleve erre tervezett, átlátható és következetes virtuális karakterekkel dolgoznak.
  1. Arra, hogy az „AI-influenszer” mint kategória kettéválik-e. Az egyik oldalon maradhat a tömegesen gyártott, olcsó szintetikus tartalom, a másikon pedig megjelenhet egy tudatosabban épített, szabályozás-kompatibilis prémium réteg.