Az AI körüli beszélgetés gyakran a modellekről, chipekről és versenyfutásról szól. Közben egy sokkal földhözragadtabb kérdés is egyre sürgetőbb: miből lesz az az áram, ami ezeket a rendszereket eteti.

Mi történt

Az Egyesült Államokban legalább 82 olyan, adatközpontokhoz kapcsolódó gáztüzelésű áramtermelő egység van fejlesztés alatt vagy javaslati szakaszban. Ezek nem kisméretű tartalékgenerátorok, hanem olyan nagy létesítmények, amelyek méretben és teljesítményben már a közüzemi erőművekhez mérhetők. A különbség az, hogy nem lakossági ellátásra épülnek, hanem magánkézben vannak, és kifejezetten adatközpontokat szolgálnának ki.

A hajtóerő az AI-infrastruktúra gyors bővülése. Az új AI-chipek és a nagy nyelvi modellek rendkívül energiaigényesek: gondolj rájuk úgy, mint hatalmas, folyamatosan pörgő számítási gyárakra, amelyeknek nem elég egy stabil internetkapcsolat és néhány szerver, hanem ipari léptékű áramellátás kell. Ha mind a 82 tervezett egység megépül, éves kibocsátásuk akkora lehet, hogy az már az amerikai személyautó-állomány közel felének szintjéhez mérhető.

A bővülés különösen olyan államokban látványos, mint Texas és Ohio, ahol a szabályozási környezet gyorsan átengedi az ilyen projekteket. Egyes esetekben a fosszilis tüzelésű, nagy teljesítményű generátorok engedélyezése alig néhány hét alatt lezajlik, ráadásul nem mindig nagy nyilvánosság mellett. Ez azt jelenti, hogy az AI-hoz kötött energiaigény nemcsak a hálózatot terheli, hanem párhuzamos, külön a technológiai cégek igényeire épített fosszilis infrastruktúrát is létrehoz.

Miért fontos

Ez azért lényeges, mert az AI környezeti hatását sokan még mindig főleg a vízfogyasztás vagy az adatközpontok áramszámlája felől nézik. A levegőszennyezés és a helyi kibocsátás ennél közvetlenebb ügy: hat a környéken élők egészségére, és növeli a fosszilis energia szerepét épp akkor, amikor sok ország ennek csökkentésére törekszik. A Futurism értelmezése szerint itt nem egyszerűen arról van szó, hogy „több áram kell”, hanem arról, hogy ezt az igényt milyen gyorsan és milyen forrásból próbálják kielégíteni. Ha a válasz újabb földgázas kapacitás, akkor az AI terjedésének ára nemcsak gazdasági, hanem környezeti is.

Mire figyelj

  1. Érdemes követni, hogy a tervezett 82 projektből mennyi jut el valóban a megvalósításig, mert a mostani szám még részben fejlesztési és javaslati fázisú létesítményekből áll.
  2. Fontos kérdés lesz, hogy az államok szigorítják-e az engedélyezést és az átláthatóságot, különösen ott, ahol a jóváhagyás ma nagyon gyors.
  3. Az is meghatározó, hogy a technológiai cégek saját gázalapú termelésre támaszkodnak-e, vagy inkább hálózati fejlesztéssel és alacsonyabb kibocsátású forrásokkal próbálják fedezni az AI növekvő energiaigényét.
  4. Végül nem csak klímavédelmi, hanem helyi közösségi ügy is lehet belőle: minél több ilyen létesítmény épül, annál erősebbek lehetnek a környezeti és lakossági konfliktusok.