Az AI-ról sokszor úgy beszélünk, mint szoftverről, pedig a háttérben nagyon is fizikai infrastruktúra dolgozik: épületek, szerverek, hűtés és rengeteg áram. Mostanra egyre világosabb, hogy ennek a rendszernek a klímaterhe sem mellékszál.

Mi történt

Egy friss elemzés az Egyesült Államokban épülő 60 legnagyobb adatközpontot vizsgálta, amelyek mögött olyan cégek állnak, mint az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft. A becslés szerint ezek a létesítmények teljes üzem mellett együtt évi 101,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást okozhatnak. Ez nagyjából 24 millió plusz benzines autó közútra kerülésének, vagy 27 szénerőmű működésének felel meg.

A lényeg nem csak a méret. Ez a kibocsátás a becslések szerint az amerikai villamosenergia-szektor 2025-ös kibocsátásának körülbelül 7%-át teheti ki. Közben több nagy technológiai cég saját jelentéseiben is emelkedő kibocsátási számok látszanak: az áramvásárlás nő, az adatközpont-építések gyorsulnak, és az AI-hoz szükséges számítási kapacitás látványosan felhajtja az energiaigényt.

Miért fontos

Az adatközpont nem önmagában „szennyezőbb” attól, hogy AI-t futtat, hanem attól, hogy hatalmas, folyamatos és kiszámítható áramellátást igényel. Gondolj rá úgy, mint egy gyárra, amely nem állhat le éjszaka, nem várhat felhős időben, és nem engedheti meg magának az ingadozó teljesítményt. Emiatt az energiaszolgáltatók gyakran olyan forrásokhoz nyúlnak, amelyek már most rendelkezésre állnak és éjjel-nappal termelnek — vagyis főleg gázhoz, részben szénhez. A szél- és napenergia önmagában nem mindig elég ehhez, amíg a nagy léptékű energiatárolás, például az ipari akkumulátoros rendszerek, nem terjednek el széles körben.

Ez azért különösen kényes, mert néhány éve még a nagy techcégek klímacéljai voltak hangsúlyosak. Most viszont az látszik, hogy az AI-boom fizikai oldala felülírja az elméleti vállalásokat. A Financial Times értelmezése szerint itt nem egyszerű kommunikációs ellentmondásról van szó, hanem arról, hogy az elektromos hálózat valós korlátai gyorsabban ütköznek bele az AI növekedésébe, mint ahogy a tiszta energiaoldal fel tudna zárkózni.

Mire figyelj

  1. Érdemes nézni, milyen energiaforrásokra kötnek rá az új adatközpontok. Nem mindegy, hogy új megújuló kapacitás épül melléjük, vagy főként földgázos erőművek.
  1. Fontos kérdés lesz, meddig tartható a megújulóenergia-kreditekre építő elszámolás. Ezek a konstrukciók papíron javíthatják a mérleget, de nem feltétlenül oldják meg azt, hogy a tényleges fogyasztás mögött milyen áram termelődik a hálózatban.
  1. A helyi ellenállás várhatóan erősödik. A vízhasználat, a zaj és a területigény mellé most a kibocsátás is felkerül a vitatott pontok listájára, így az AI jövőjéről szóló vita egyre kevésbé csak a modellekről, és egyre inkább az infrastruktúráról szól majd.