Az AI-verseny nemcsak chipekről és modellekről szól, hanem arról is, honnan jön az áram. A most kézenfekvőnek tűnő földgáz néhány éven belül olyan költségtényezővé válhat, amelyet a legnagyobb technológiai cégek sem tudnak majd félvállról venni.

Mi történt

Az elmúlt években a hiperskálázók — vagyis azok a techóriások, amelyek globális felhő- és adatközpont-infrastruktúrát működtetnek — elsősorban szél- és napenergiás projektekkel biztosították növekvő áramigényük egy részét. Most viszont egyre látványosabban fordulnak a földgáz felé, hogy kiszolgálják az AI-adatközpontok energiaéhségét.

A Meta Louisiana államban egy 7,5 gigawattos földgáz-erőművet tervez a Hyperion adatközponthoz, a Microsoft és a Google Texasban jelentett be gigawattos léptékű projekteket, az Amazon pedig szintén Texasban készül egy 7,6 gigawattos erőműre. Ez nemcsak azért feltűnő, mert óriási beruházásokról van szó, hanem azért is, mert ezek a cégek hagyományosan nem energiapiaci szereplők. Itt már nem egyszerű áramszerződésekről beszélünk, hanem arról, hogy saját áramtermeléssel próbálják kézben tartani a működésüket.

A gond az, hogy a földgáz ma olcsó, de nem biztos, hogy így is marad. Egy új energiapiaci előrejelzés szerint az amerikai gázárak egyes csomópontokban a jelenlegi 2–4,5 dollár körüli szintről akár 10 dollár fölé is emelkedhetnek egymillió BTU-nként. A BTU egy hőenergia-mértékegység; leegyszerűsítve ez az a skála, amin a földgáz árát gyakran mérik. Ha ez megtörténik, az jelentősen megdrágíthatja az ilyen erőművekkel működtetett adatközpontokat.

Miért fontos

Ez azért lényeges, mert egy nagy gázerőmű által termelt áram költségének nagyjából fele maga az üzemanyag. Vagyis ha a gáz ára megduplázódik vagy megháromszorozódik, az nagyon gyorsan megjelenhet az AI-szolgáltatások költségeiben is. Gondolj rá úgy, mint egy saját autóflottára: amíg olcsó az üzemanyag, jó üzletnek tűnik, de ha hirtelen elszáll az ára, máris másképp néz ki a matek. Ilyenkor a cégek vagy lenyelik a többletköltséget, vagy továbbhárítják — például drágább AI-szolgáltatások, magasabb tokenköltségek vagy a hálózatra való nagyobb rákapcsolódás formájában, ami végső soron az áramárakra is hatással lehet.

A kockázatot az növeli, hogy az amerikai belföldi gázpiac egyre szorosabban kapcsolódik a nemzetközi piachoz. Új vezetékek épülnek, nő a cseppfolyósított földgáz exportja, miközben az AI miatti kereslet is emelkedik. A TechCrunch által bemutatott elemzés lényege, hogy a mostani stabilitás könnyen megtévesztő lehet: nem feltétlenül az a kérdés, lesz-e elég gáz, hanem az, milyen áron.

Mire figyelj

  1. Érdemes követni, hogy a bejelentett erőművek tényleg a tervezett ütemben épülnek-e meg, vagy a költségkockázatok miatt módosulnak a projektek.
  2. Fontos jelzés lesz, ha a nagy techcégek pénzügyi beszámolóiban egyre gyakrabban jelenik meg az energiaár-kitettség mint üzleti tényező.
  3. Nem mindegy az sem, hogy a vállalatok hosszabb távon visszafordulnak-e a megújulók, az energiatárolás vagy a hálózati beszerzés felé, ha a földgáz elveszíti a mostani ár-előnyét.
  4. A lakossági reakciókat is figyelni kell: ha az adatközpontok nemcsak az áram-, hanem közvetve a gázszámlák körüli vitákban is megjelennek, az politikai és szabályozási nyomást is hozhat.