Ha egy cég chatbotot küld az első állásinterjúra, meddig számít furcsának, ha a jelölt is ugyanezt teszi? Egy friss történet szerint már nem sci-fi, hanem a mai álláspiac nagyon is logikus végpontja.

Mi történt

Christopher, egy amerikai álláskereső az elmúlt fél évben nagyjából 700 pozícióra jelentkezett, és ezek többségére semmilyen választ nem kapott. Öt alkalommal ugyanannak a cégnek az AI toborzója, Riley kereste meg telefonos előszűrésre. Ezeken a beszélgetéseken a rendszer a szokásos alapadatokat kérdezte le: munkavállalási jogosultságot, szakmai hátteret, elérhetőséget. A minta azonban mindig ugyanaz volt: az interjú után nem érkezett emberi visszajelzés, sőt még automatikus elutasítás sem.

Az ötödik próbálkozásnál Christopher megfordította a helyzetet. A saját oldalán is egy hangalapú AI-t ültetett a vonal másik végére, amely helyette válaszolt Riley kérdéseire. A két rendszer körülbelül tíz percig beszélgetett, udvariasan végigmentek a folyamaton, majd ugyanoda jutottak, mint korábban: ígéret egy későbbi emberi megkeresésre, amely végül nem érkezett meg. Később még egy lépéssel tovább ment, és egy kitalált, a meghirdetett álláshoz szinte tökéletesen illeszkedő jelöltprofilt is készített. Az AI ezzel is hosszú beszélgetést folytatott, de ez sem vezetett továbblépéshez.

A háttérben egy gyorsan terjedő gyakorlat áll. A toborzók egyre gyakrabban használnak hangalapú AI-t az első körös szűrésre, mert túl sok a jelentkező, és az élő telefonos előszűrés drága, lassú folyamat. A hangalapú AI itt lényegében egy automatizált interjúztató: kérdéseket tesz fel, felismeri a beszédet, majd valamilyen szabály vagy modell alapján értékeli a választ. Ez papíron hatékony, a gyakorlatban viszont könnyen személytelenné és átláthatatlanná válik. Közben a jelöltek is AI-hoz nyúlnak válaszok megfogalmazásához, interjúfelkészüléshez vagy akár valós idejű segítséghez.

Miért fontos

Ez a történet azért érdekes, mert nagyon tisztán megmutatja, mi romlik el, amikor a toborzásból eltűnik a valódi visszacsatolás. Gondolj rá úgy, mint két automata ügyfélszolgálatra, amelyek egymással beszélnek: technikailag történik valami, de nem biztos, hogy közelebb jutsz a megoldáshoz. A probléma nem önmagában az AI használata, hanem az, ha a rendszer csak begyűjti az adatot, majd lezáratlanul lógva hagyja a folyamatot. A Wired által bemutatott esetben épp ez az abszurditás csúcsosodik ki: ha a cég géppel szűr, a jelölt is géppel válaszol, és végül senki nem tudja, hogy a folyamat valóban értékelt-e bármit. A hétköznapi álláskeresőnek ez azt jelenti, hogy a jelentkezés egyre inkább nem emberi benyomásokról, hanem gépek számára emészthető mintákról szól.

Mire figyelj

  1. Egyre több helyen jelenhet meg AI az első interjúkörben, főleg nagy jelentkezőszámnál vagy rutinszerepköröknél.
  2. Várhatóan erősödnek azok az eszközök is, amelyek az AI-val támogatott vagy túlságosan sablonos jelölti válaszokat próbálják kiszűrni.
  3. Kulcskérdés lesz, hogy a cégek adnak-e érdemi visszajelzést a szűrés után, mert enélkül az egész folyamat könnyen önmagáért működő automatizálássá válik.
  4. Érdemes figyelni arra is, hol húzzák meg a határt az elfogadható AI-segítség és a félrevezető automatizálás között, mert ez hamarosan toborzási alapelvvé válhat.