Az olcsó drónok eddig is komoly szerepet játszottak a fronton, de most egy új képességet kapnak: a célpont utolsó szakaszban már emberi kéz nélkül is követhető és eltalálható. Ez nem sci-fi ugrás, hanem nagyon is gyakorlati fejlesztés egy olyan környezetre, ahol a rádió- és GPS-zavarás mindennapos.

Mi történt

Ukrajna július közepén megkezdte olyan Shrike FPV drónok átvételét, amelyeket egy amerikai fejlesztésű autonóm célkövető rendszerrel szereltek fel. Az FPV, vagyis first-person view drón lényege, hogy a kezelő a fedélzeti kamera képén keresztül vezeti, mintha „a drón szemével” repülne. A most beépített hardver és szoftver azonban azt teszi lehetővé, hogy a kezelő a harctér közelébe vigye a drónt, kijelöljön egy célpontot, majd a végső szakaszban a rendszer önállóan vigye rá a drónt a mozgó célra.

A tervek szerint a következő hónapokban 50 ezer ilyen, Skynode S csomaggal felszerelt drón érkezhet. A rendszer működésének kulcsa, hogy kizárólag a fedélzeti fő kamera vizuális képére támaszkodik. Magyarul: nem GPS alapján „tudja”, hol van a cél, hanem látja és követi azt. Ez azért fontos, mert a modern hadszíntereken a GPS-zavarás régóta alapvető védekezési eszköz, és a rádiós kapcsolat is könnyen megszakadhat épületek, tereptárgyak vagy elektronikai zavarás miatt.

A kezelő elvileg továbbra is közbe tud lépni, megszakíthatja a támadást vagy másik célpontot választhat, amíg van kapcsolat a drónnal. Ha viszont a jel megszűnik, a drón akkor is képes lehet folytatni a célkövetést és becsapódni. Gondolj rá úgy, mint egy olyan navigációra, amely nem térképet és műholdat néz, hanem „szemmel tartja” azt, amit el kell érnie.

Miért fontos

Ez a fejlesztés nem egyszerűen arról szól, hogy egy drón „okosabb” lett. Sokkal inkább arról, hogy az olcsó, nagy számban gyártható eszközök hatékonysága nőhet egy olyan harctéren, ahol a kommunikáció és a helymeghatározás szándékos zavarása alapállapot. Ha egy néhány száz dolláros platform megbízhatóbban talál célba mozgó járművek ellen, az jelentősen javíthatja a költség-hatékonyságot is. Az Ars Technica értelmezésében ez a következő lépés lehet a távolról irányított drónokból a részben autonóm, később akár rajban együttműködő rendszerek felé.

Mire figyelj

  1. Az egyik nagy kérdés az lesz, mennyire működik megbízhatóan a vizuális célkövetés rossz időben, füstben, porban vagy részben takart célpontoknál.
  1. Fontos lesz látni, hogy a 50 ezres szállítási terv milyen ütemben valósul meg, és ebből mennyi jut el ténylegesen a frontra használható állapotban.
  1. Érdemes figyelni azt is, hogyan változik az ellenoldali védekezés. Ha a GPS-zavarás kevésbé hatásos az ilyen rendszerekkel szemben, akkor más ellenintézkedések kerülhetnek előtérbe.
  1. A hosszabb távú kérdés nem csak katonai, hanem technológiai is: mennyire gyorsan terjednek el azok a fedélzeti AI-megoldások, amelyek kapcsolatvesztés után is képesek befejezni egy feladatot.