Mi történik, amikor egy tömeges felvételit először teljesen távolról, AI-val támogatott megfigyeléssel bonyolítanak le? A mexikói UNAM példája azt mutatja, hogy ha a rendszerbe vetett bizalom meginog, végül azok is fizetik az árát, akik mindent szabályosan csináltak.

Mi történt

A mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemre, a UNAM-ra idén nyáron közel 160 ezer jelentkező írta meg a felvételit. Ez volt az első alkalom, hogy a vizsga teljesen távoli formában zajlott: egy úgynevezett „lockdown” böngészővel és AI-alapú webkamerás felügyelettel. A lockdown böngésző lényege, hogy lezárja a számítógépet a vizsga idejére, vagyis megpróbálja megakadályozni, hogy a diák más oldalakat, programokat vagy segédeszközöket használjon. Az AI-s felügyelet pedig a kamera képét elemzi, és gyanús viselkedést próbál kiszűrni.

A gond az lett, hogy az eredmények feltűnően elszakadtak a korábbi évek mintázatától. 2021 és 2025 között a 120 kérdéses teszten a vizsgázók 3,5 százaléka ért el legalább 100 pontot, idén viszont ez az arány 16,3 százalékra ugrott. Még látványosabb volt az eltérés a legfelső sávban: korábban 0,9 százalék szerzett legalább 110 pontot, most 5,5 százalék. Ez csalásgyanút vetett fel, ezért az egyetem szakértői bizottságot állított fel az eljárás felülvizsgálatára.

A bizottság végül azt javasolta, hogy legyen egy úgynevezett kontrollvizsga, vagyis egy újabb felvételi, ezúttal személyes jelenléttel. Ez nemcsak azokra vonatkozik, akik az idei eredményük alapján biztosan bejutottak volna, hanem mindazokra is, akik elérik azt a minimum ponthatárt, amellyel az adott szakon 2021 óta be lehetett kerülni. Ez nagyjából 58 ezer embert érinthet, és a felvételi helyek sorsa most már az új vizsgán dől el.

Miért fontos

Ez az ügy nem egyszerűen arról szól, hogy egy AI-rendszer „nem működött jól”. Inkább arról, hogy a digitális vizsgafelügyelet önmagában nem garancia a tisztességes kiválasztásra, főleg ekkora léptékben. Gondolj rá úgy, mint egy repülőtéri biztonsági kapura: attól, hogy van ellenőrzés, még nem biztos, hogy valóban a megfelelő dolgokat szűri ki, vagy hogy közben nem enged át túl sok problémát. Ha egy felvételi eredményei statisztikailag ennyire eltérnek a megszokottól, az már nem csak technikai kérdés, hanem bizalmi válság is. A hétköznapi felhasználónak ez azért érdekes, mert jól mutatja: az AI-val támogatott ellenőrzés ott a legkockázatosabb, ahol nagy téttel járó döntéseket kell igazolnia.

Mire figyelj

  1. Az egyik legfontosabb kérdés az, milyen gyorsan tudják megszervezni a személyes kontrollvizsgát, mert a tanév kezdete eredetileg augusztus 10-re volt kiírva.
  2. Érdemes figyelni arra is, hogy az egyetem pontosan milyen szabályok alapján válogatja ki az újravizsgázókat, és lesznek-e jogorvoslati lehetőségek.
  3. A történet túlmutat egyetlen egyetemen: valószínűleg más intézmények is újragondolják majd, mennyire lehet AI-alapú távfelügyeletre építeni olyan vizsgákat, ahol a hitelesség fontosabb, mint a kényelmi szempontok.
  4. Az ügy egyik legkeményebb tanulsága, amelyet a Gaceta UNAM-ban megjelent egyetemi álláspont is elismer, hogy a becsületes jelentkezőknek most újra bizonyítaniuk kell valamit, amit egyszer már teljesítettek.