Az AI körüli vita gyakran a technológia képességeiről szól, miközben a legtöbb embert ennél földhözragadtabb kérdés foglalkoztatja: lesz-e munkája öt, tíz vagy húsz év múlva. Egy friss nemzetközi felmérés alapján ez a szorongás már nem elszigetelt reakció, hanem széles körben megjelenő társadalmi hangulat.

Mi történt

Egy 42 151 embert vizsgáló, 37 országra kiterjedő kutatás azt nézte meg, hogyan gondolkodnak az emberek az AI-ról, különösen a munkahelyekre, a mindennapi életre és a jövedelmi különbségekre gyakorolt hatásáról. Az adatfelvétel február 8. és május 13. között zajlott, vagyis még az előtt, hogy az utóbbi hónapok legélesebb, már-már végítéletszerű figyelmeztetései uralták volna a nyilvános vitát.

Az eredmény elég egyértelmű: a 37 országból 34-ben többen gondolják azt, hogy az AI a következő húsz évben inkább megszüntet munkahelyeket, mint újakat teremt. A félelem különösen erős a gazdagabb országokban: Ausztráliában és Dél-Koreában 76 százalék, az Egyesült Államokban 71 százalék számít inkább állásvesztésre. Sokan arra is számítanak, hogy az AI tovább növeli a gazdagok és szegények közötti szakadékot, főleg a tehetősebb, politikailag balra húzó országokban.

A korosztályok között is látszik különbség. Az idősebbek általában aggasztóbbnak látják az AI hatását a mindennapi életre, míg a 18–34 évesek gyakrabban éreznek egyszerre kíváncsiságot és bizonytalanságot. Ez a vegyes hozzáállás ráadásul egyre feszültebbnek tűnik: több országban, köztük Svédországban, Lengyelországban, Japánban, Ausztráliában, Brazíliában és az Egyesült Államokban a fiatalabbak aggodalma az elmúlt évben érezhetően nőtt.

Miért fontos

Azért, mert az AI-ról szóló vita sokszor úgy hangzik, mintha kizárólag mérnökök, cégvezetők és befektetők ügye lenne, miközben a társadalom nagy része nagyon is gyakorlati oldalról nézi a kérdést. Gondolj rá úgy, mint egy új, általános célú infrastruktúrára: nem egyetlen alkalmazásról van szó, hanem egy olyan technológiai rétegről, amely egyszerre jelenhet meg az irodai szoftverekben, ügyfélszolgálatban, keresésben, oktatásban és adminisztrációban. Ha az emberek többsége már most azt érzi, hogy ebből inkább kiszorulás, mint előrelépés következhet, az nemcsak politikai, hanem üzleti és munkaerőpiaci következményekkel is jár. A The Verge értelmezése szerint különösen figyelemre méltó, hogy ez a hangulat még az újabb, hangosabb AI-riasztások előtt is ilyen erős volt.

Mire figyelj

  1. Az egyik kulcskérdés az lesz, hogy a cégek valóban kiváltanak-e teljes munkaköröket, vagy inkább csak átalakítják azokat. A kettő nem ugyanaz: az automatizálás itt azt jelenti, hogy egy feladatot szoftver vesz át, nem feltétlenül azt, hogy egy teljes állás megszűnik.
  1. Érdemes figyelni a belépő szintű irodai munkák alakulását. Ezek azok a pozíciók, ahol sok ismétlődő, szabályalapú feladat van, ezért az AI itt könnyebben bevethető.
  1. Ugyanilyen fontos lesz, hogyan reagálnak a kormányok és az oktatási rendszerek. Ha az átképzés lassú, a bizonytalanság gyorsabban nőhet, mint maga a technológia.
  1. Végül nem szabad abból kiindulni, hogy a közvélemény végleg eldőlt. A mostani kép borúsabb ugyan, de nem teljesen negatív, és sok múlik azon, hogy az emberek a saját munkájukban inkább segítséget vagy helyettesítést tapasztalnak majd.