Nem az a kérdés, hogy készülhet-e zene AI-val, hanem az, hogy ugyanúgy versenyezhet-e a slágerlistákon, mint egy emberi alkotás. A nagy kiadók most erre próbálnának keretet húzni.

Mi történt

A Universal Music Group, a Sony Music és a Warner Music Group is azok között van, akik új szabályokat javasolnak az AI-val készült dalok listás szereplésére. A javaslat lényege egyszerű: az ilyen felvételek csak akkor kerülhetnének fel a hivatalos slágerlistákra, ha több feltételnek is megfelelnek, köztük annak, hogy „lényegében ember által készültek”.

Ez jóval szigorúbb megközelítés annál, mint amikor a zeneipar csak címkézni akarja, hogy egy szám AI-generált vagy AI-asszisztált. Itt ugyanis nem pusztán arról lenne szó, hogy a hallgató tudja, mivel van dolga, hanem arról is, hogy bizonyos AI-zenék eleve ne indulhassanak a listákon. A feltételek között szerepel, hogy az használt AI-szolgáltatás jogszerűen legyen használva, a modell rendelkezzen a betanításához használt adatok jogaival, a dal ne vessen fel stream- vagy listamanipulációs aggályokat, megfeleljen a szerzői jogi és személyiségi jogi szabályoknak, és ne sértse az adott AI-szolgáltatás felhasználási feltételeit. Emellett a felhasználók felé is egyértelműen jelezni kellene, ha generatív AI-t használtak a felvétel elkészítéséhez.

A kulcskifejezés azonban egyelőre homályos: mit jelent pontosan az, hogy egy dal „lényegében ember által készített”? Gondolj rá úgy, mint egy eredetiségvizsgára, ahol még nincs pontosan leírva, hány ponttól mész át. Ha valaki AI-val ír alapdallamot, de az éneket, a hangszerelést és a végső szerkesztést ember végzi, az vajon belefér? És mi a helyzet akkor, ha a szám nagy részét egy modell generálja, az ember pedig inkább szerkesztőként működik? Ezekre még nincs egyértelmű válasz.

Miért fontos

Ez a vita túlmutat a zeneiparon. Arról szól, hogyan próbál egy kreatív iparág különbséget tenni az eszközként használt AI és az önállóan gyártott tömegtermék között. A slágerlista nem csak népszerűségi játék: üzleti értéke van, láthatóságot ad, bevételt terel, és legitimál. Ha a listákat elárasztják az olcsón, gyorsan előállított, automatizált zenék, az felboríthatja a versenyt. Ugyanakkor a túl szigorú szabályozás azokat az alkotókat is nehéz helyzetbe hozhatja, akik az AI-t csak egy új stúdióeszközként használják. A The Verge is arra mutat rá, hogy a javaslat szándéka érthető, de a kulcsfogalmak még nincsenek kellően tisztázva.

Mire figyelj

  1. Az első nagy kérdés az, hogy bármelyik hivatalos slágerlista-kezelő szervezet tényleg átveszi-e ezeket a szabályokat. Egyelőre nincs jele az azonnali bevezetésnek.
  1. Döntő lesz, hogyan definiálják a „lényegében ember által készített” kategóriát. Ez lesz a határvonal a kreatív segítség és az automatizált gyártás között.
  1. Érdemes figyelni a címkézési szabványokra is. Ha egységes jelölés születik a streamingplatformokon, az nemcsak a listákra, hanem a hallgatói bizalomra is hatással lehet.
  1. A jogi háttér legalább ennyire fontos: ha az AI-modellek betanításához használt adatok jogtisztasága nem rendezett, abból még sok vita jöhet a zenei piacon.