Nem gyakori, hogy egy cég egyszerre lép hátra és előre az AI-ban. A Meta most pont ezt csinálja: enyhít az AI-használat belső méricskélésén, miközben egy jóval erősebb, önállóbb eszközt ad a dolgozók kezébe.

Mi történt

A Meta belső tájékoztatása alapján a dolgozók teljesítményértékelése többé nem függ attól, mennyit használnak AI-eszközöket. Ez azért fontos váltás, mert korábban a vállalatnál az úgynevezett „AI-driven impact” részeként számított, ki milyen mértékben építi be a chatbotokat és más AI-segítőket a napi munkájába. A gyakorlatban ez olyan címkékkel is együtt járt, mint az „AI Native” vagy az „AI First”, és sok dolgozó úgy érezte, a rendszer inkább a használat mennyiségét jutalmazza, nem a tényleges eredményt.

Az új iránymutatás lazább megfogalmazást használ: a kívánt eredményeket AI-val vagy más módon is el lehet érni. Magyarul: újra az számít jobban, mit tettél le az asztalra, nem az, hogy közben hány AI-eszközt nyitottál meg. Ez több alkalmazottnak megkönnyebbülést jelenthet, mert megszűnhet az a nyomás, hogy akkor is AI-hoz nyúljanak, amikor annak nincs sok értelme.

Közben a cégnél már tesztelik a Hatch nevű új, úgynevezett agentic AI eszközt. Ez nem egyszerű chatbot: inkább egy digitális asszisztens, amely nemcsak válaszol, hanem képes műveleteket is végrehajtani a számítógépen, például böngészni, alkalmazásokat kezelni vagy feladatokat elindítani. Gondolj rá úgy, mint egy olyan AI-ra, amely nemcsak tanácsot ad, hanem oda is ül a billentyűzethez. A dolgozók több hete próbálhatják vállalati eszközökön, egy későbbi nyilvános megjelenés előtt.

Miért fontos

Ez a váltás jól mutatja, hogy a vállalati AI bevezetésének nemcsak technikai, hanem szervezeti oldala is van. Ha egy cég a használatot méri, könnyen oda jut, hogy az emberek a mutatót optimalizálják, nem a munkát. A „tokenmaxxing” lényege épp ez volt: a token, vagyis az AI-rendszerek által feldolgozott szövegegység, afféle belső fogyasztási mérőszámmá vált. Ha ezt túl komolyan veszik, az olyan, mintha egy irodában nem a megoldott feladatokat, hanem a leütött billentyűk számát jutalmaznák.

Most viszont egy másik kérdés kerül előtérbe: mit kezd egy cég azzal az AI-val, amely már ténylegesen cselekszik is? A Hatch kényelmes lehet, de több dolgozó adatvédelmi aggályokat említett, főleg amikor személyes e-mailhez, naptárhoz vagy más nem munkahelyi fiókokhoz kellene kapcsolni. Ebben az is szerepet játszhat, hogy a vállalat korábban futtatott egy, a munkaeszközökön végzett aktivitást figyelő projektet, ami többek bizalmát megingatta. A Wired értelmezésében az értékelési nyomás enyhítése segíthet valamennyit ezen a bizalmi problémán.

Mire figyelj

  1. Az lesz az igazi teszt, hogy a Meta hosszabb távon is valóban az eredményt nézi-e, és nem tér vissza más formában az AI-használat számszerű követése.
  1. Érdemes figyelni, hogyan alakul a Hatch nyilvános bevezetése, különösen az adatkezelés, a jogosultságok és a hibázási kockázatok körül. Egy cselekvő AI-nál ezek sokkal fontosabbak, mint egy sima chatbotnál.
  1. Nyitott kérdés marad az is, hogy a nagyobb AI-automatizálás végül tényleg javítja-e a termelékenységet, vagy inkább új hibákat, plusz költséget és belső feszültséget termel. Ez nemcsak a Metánál lesz tanulságos, hanem minden olyan cégnél, ahol az AI lassan munkatársból mérőszámmá, majd döntéshozó eszközzé válik.