Egy új per azt feszegeti, hol a határ a „feltöltötted, ezért elemezhetjük” és a biometrikus adatgyűjtés között. Ez már nem csak AI-tréningről szól, hanem arról is, hogy egy sima fotóból készülhet-e olyan azonosító, ami később arcfelismerésre használható.

Mi történt

Illinois és Kalifornia államból szülők és gyerekeik csoportos keresetet nyújtottak be a Meta ellen egy chicagói szövetségi bíróságon. A kereset szerint a cég jogellenesen használhatta fel a Facebookra és Instagramra feltöltött képeiket arra, hogy biometrikus adatokat nyerjen ki belőlük, majd ezeket egy még nem kiadott arcfelismerő rendszerhez és generatív AI-modellekhez használja.

A vitatott rendszer neve NameTag, és okosszemüvegekhez készült volna. Egyszerűen fogalmazva: a rendszer az arcon látható mintázatokból egyfajta digitális lenyomatot készít. Gondolj rá úgy, mint egy jelszóra, csak nem karakterekből, hanem az arc egyedi jegyeiből. A kereset szerint ezeket a „faceprinteket” a Meta-fiókokhoz kapcsolódó képekből is előállíthatták. Ugyanez a panasz érinti a Meta képgeneráló modelljeit is, köztük az Emu és a Muse Image rendszereket, mert a felperesek szerint a tanítás során szintén biometrikus információk kerülhettek feldolgozásra.

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a NameTaghoz kapcsolódó kód korábban benne volt a Meta szemüveges AI-alkalmazásában, noha a funkciót nem kapcsolták be a felhasználóknál. A rendszer technikailag arra készült, hogy a szemüveg által látott arcokat összevesse a telefonon tárolt adatbázissal, amely frissítéseket is kaphatott. A Meta most azt állítja, hogy a kereset megalapozatlan, félreértelmezi a munkájukat, és hogy nem építenek univerzális arcfelismerő adatbázist; a NameTagból pedig semmi nem került fogyasztói termékként piacra.

Miért fontos

A lényeg itt az, hogy a fotó és a biometrikus adat nem ugyanaz. Egy fotó „csak” kép, de ha abból automatikusan olyan mintát számolnak, amellyel valakit később azonosítani lehet, az már sokkal érzékenyebb kategória. Ez különösen kényes Illinois-ban, ahol a biometrikus adatvédelmi szabályok régóta szigorúak, és a Meta korábban már fizetett százmilliókat hasonló ügy miatt. A mostani per azért is érdekes, mert összeköti a két nagy AI-s vitát: egyrészt miből tanítanak modelleket, másrészt mire elég egy közösségi platformon megosztott kép, ha arcfelismerésről van szó. A Wired által korábban feltárt részletek alapján a kérdés nem elméleti: a technikai alapok legalább részben már beépültek egy széles körben letöltött alkalmazásba.

Mire figyelj

  1. Az egyik kulcskérdés az lesz, tudják-e a felperesek bizonyítani, hogy a Meta valóban Facebook- és Instagram-képekből készített biometrikus azonosítókat, nem csak általános képtanítás történt.
  1. Fontos lesz az is, hogyan választja szét a bíróság a generatív AI-tréninget és az arcfelismerést. Nem ugyanaz a felhasználási mód, még ha ugyanabból a képhalmazból indul is.
  1. Érdemes figyelni, hogy a Meta később előáll-e részletesebb magyarázattal a NameTag működéséről, az esetleges opt-in működésről és az adatmegőrzésről. Ezek dönthetik el, hogy egy jövőbeli funkció kényelmi eszköznek vagy adatvédelmi kockázatnak tűnik majd.
  1. Ha az ügy továbbmegy, az precedenst adhat arra is, hogyan kezelhetik a nagy platformok a felhasználói fotókat AI-fejlesztésnél, különösen akkor, ha gyerekek képei is érintettek.