A mesterséges intelligencia körüli versenyben nem csak az számít, ki gyárt chipet, hanem az is, ki tudja gyorsan és nagy mennyiségben szolgáltatásként odaadni a számítási kapacitást. A Groq friss tőkebevonása pontosan erről az irányváltásról szól.

Mi történt

A Groq 350 millió dollár új forrást vont be, amivel a cég értékelése 3,5 milliárd dollárra került. A kört a Disruptive vezette, és a tervek szerint az Nvidia is részt vesz benne. Ez jóval alacsonyabb a tavaly szeptemberi 6,9 milliárd dolláros értékelésnél, de a vállalat ezt nem klasszikus leértékelődésként kezeli, hanem egy új korszakhoz igazított árazásként.

Ez az új korszak nem véletlenül más. A Groq korábban saját AI-chipjeivel, az úgynevezett LPU-kkal próbált versenyezni az Nvidiával az inferencia területén. Az inferencia leegyszerűsítve az a fázis, amikor egy már betanított modell ténylegesen válaszol, képet elemez vagy szöveget generál — vagyis amikor a felhasználó valóban használja az AI-t. Miután az Nvidia egy nagy licencmegállapodás részeként elcsábította az alapító-vezérigazgatót, Jonathan Rosst és több kulcsembert, a Groq fókuszt váltott: chiptervezőből felhős és adatközponti szolgáltató lett, amely Nvidia-rendszereket üzemeltet.

A váltás már júniusban is látszott, amikor a cég 650 millió dollárt gyűjtött a stratégia beindítására. Most azt mondja, 54 megawatttnyi kapacitásról 2027-re 200 megawatt fölé akar nőni. Ez a szám az adatközpontok energiaigényét jelzi, és jó közelítéssel azt mutatja, mekkora AI-infrastruktúrát képes egy szolgáltató működtetni. A Groq jelenleg 13 adatközpontot üzemeltet Észak-Amerikában, Európában, a Közel-Keleten és az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és több mint 6 millió fejlesztőt, vállalatot és AI-ra építő céget szolgál ki.

Miért fontos

A történet túlmutat egy újabb finanszírozási körön. Jól látszik belőle, hogy az AI-piac egyre inkább az infrastruktúráról szól: ki tud elég GPU-t, vagyis AI-számításra optimalizált grafikus processzort beszerezni, összekötni és megbízhatóan bérbe adni. Gondolj rá úgy, mint az aranyláz lapátárusaira: nem feltétlenül az nyer a legtöbbet, aki maga építi a modellt, hanem aki a többieknek biztosítja a szükséges kapacitást. Ugyanakkor ez drága üzlet. Az ilyen „neocloud” szereplők gyorsan nőhetnek, de kérdés, hogy a hatalmas beruházások, az adósság és a gyorsan avuló hardver mellett mennyire tudnak tartósan nyereséget termelni. Ebben a TechCrunch által is felvetett bizonytalanságban a Groq most közvetlenül belépett az Nvidia ökoszisztémájába, ahol sok szereplő ugyanazért a keresletért épít kapacitást.

Mire figyelj

  1. Az egyik kulcskérdés az lesz, hogy a Groq tényleg el tudja-e érni a 200 megawatt fölötti kapacitást 2027-re, mert ez mutatja meg, mennyire komoly infrastruktúraszereplővé válik.
  2. Érdemes figyelni, hogy a cég tud-e különbséget mutatni a többi Nvidia-alapú neocloudhoz képest. Ha mindenki ugyanarra a hardverre épít, a szolgáltatás minősége, ára és elérhetősége dönthet.
  3. Hosszabb távon az lesz a legfontosabb, hogy a gyors növekedésből lesz-e fenntartható üzlet, vagy az AI-felhők versenyében a kapacitásépítés önmagában kevésnek bizonyul.