Egyre több hírt úgy fogyasztunk el, hogy közben meg sem nyitjuk azt az oldalt, ahol az eredeti munka megszületett. Ez kényelmesnek tűnik, de a háttérben épp az a modell gyengül, amelyből a valódi újságírás él.

Mi történt

Az elmúlt években a digitális média már így is nehéz pályán mozgott: csökkenő hirdetési bevételek, folyamatos algoritmusváltások és egyre keményebb verseny mellett kellett működnie. Erre érkezett rá a generatív AI, vagyis az a technológia, amely nem egyszerűen keres találatokat, hanem kész válaszokat és összefoglalókat állít elő a felhasználónak.

A fordulópontot sokak szerint 2024 hozta el, amikor a Google bevezette az AI Overviews funkciót a keresési találatok tetején. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a felhasználó gyakran már a keresőoldalon kap egy összefoglalót, és kisebb eséllyel kattint tovább a híroldalakra. Ugyanebben az időszakban a Meta is egyre hangsúlyosabban tolta előtérbe saját AI-asszisztensét. A következmény: a legnagyobb híroldalak látogatottsága több év alatt jelentősen visszaesett, a közvetlen forgalom pedig két év alatt 25 százalékkal zsugorodott. Közben az asztali gépes felhasználók nagyjából 40 százaléka már nem is görget végig hagyományos weboldalakat.

Az AI-chatbotokból érkező átkattintások ugyan nőnek, de nagyságrendben még mindig messze elmaradnak attól, amit korábban a klasszikus keresőforgalom hozott. Gondolj rá úgy, mint amikor egy bolt elveszíti a főutcai gyalogosforgalmát, és cserébe kap néhány vásárlót egy mellékutcából: technikailag van utánpótlás, de nem abból a mennyiségből, ami fenntartotta az üzletet.

Miért fontos

Ez nem csak a kiadók problémája. Ha a híroldalak kevesebb látogatót érnek el, abból kevesebb hirdetési és előfizetési bevétel lesz, vagyis kevesebb pénz jut szerkesztőségekre, riporterekre és eredeti munkára. A helyükre könnyebben benyomulhatnak az olcsón működtethető tartalomgyárak, amelyek AI-val tömegesen állítanak elő keresőre optimalizált szövegeket. A Futurism külön is felhívta a figyelmet arra, hogy már léteznek olyan hálózatok, amelyek megszűnt vagy leépült médiamárkákat vásárolnak fel, majd ezeket AI-alapú tartalommal töltik meg, akár hamis szerzői profilokkal is. Ez azért különösen problémás, mert az átlagolvasó számára egyre nehezebb lehet megkülönböztetni a szerkesztett újságírást a géppel gyártott, megbízhatatlan szövegtől.

Mire figyelj

  1. Érdemes követni, hogy a nagy platformok mennyire tartják bent a felhasználót a saját AI-felületeiken, és adnak-e érdemi forgalmat vissza a kiadóknak.
  2. Fontos kérdés lesz, hogy az AI-összefoglalók mellett milyen üzleti modellek maradnak életképesek: előfizetés, tagság, közvetlen támogatás vagy valamilyen új licencelési forma.
  3. Egyre lényegesebb szempont lesz a hitelesség jelölése is: ki írta a cikket, hogyan készült, és milyen szerkesztői ellenőrzésen ment át.
  4. Az is sokat elárul majd a következő időszakról, hogy a szabályozók és a versenyhatóságok mennyire tekintik piaci erőfölénnyel összefüggő kérdésnek az AI-val átalakított keresést.

A kényelmesebb információfogyasztás önmagában nem probléma — a kérdés az, fennmarad-e mellette az a gazdasági alap, amelyből a valódi újságírás megszületik.