Az AI-szabályozás egyik legnehezebb kérdése most az, hogy mihez kezdjenek a nyílt modellekkel. Az amerikai kormány láthatóan arra készül, hogy ne csak a nagy, zárt rendszereket figyelje szorosabban, hanem azokat a nyílt modelleket is, amelyek már ugyanabba a teljesítménykategóriába érnek.

Mi történt

A Fehér Ház ebben a hónapban jelentett be egy új AI-keretrendszert, amely szerint a legerősebb, amerikai laborokban fejlesztett modelleket a szövetségi kormány biztonsági szempontból tesztelné, mielőtt nyilvánosan elérhetők lennének. A keretrendszer részletei nem nyilvánosak, és egyelőre úgy tűnik, nem is tervezik közzétenni őket.

Jelenleg ez a megközelítés csak az úgynevezett zárt modellekre vonatkozik. Ezek olyan rendszerek, amelyek működéséhez, súlyaihoz vagy belső felépítéséhez a fejlesztőn kívül mások nem férnek hozzá szabadon. A következő hónapokban viszont bővülhet a kör: ha a nyílt modellek elérik ugyanazt a „frontier”, vagyis élvonalbeli képességszintet, mint a legfejlettebb kereskedelmi rendszerek, akkor azokat is bevonhatják a kiadás előtti tesztelésbe. Gondolj erre úgy, mint amikor nem az számít, hogy egy autó melyik gyártótól jön, hanem az, hogy már olyan gyors és erős lett, hogy külön biztonsági vizsgálat kell hozzá.

A háttérben több szempont fut össze. Az egyik a nemzetbiztonság: a kormányon belül erősödött az aggodalom amiatt, hogy a nagyon fejlett modellek idővel önállóan is képesek lehetnek érzékeny rendszerek megtámadására vagy kritikus infrastruktúrák befolyásolására. Emellett piaci kérdés is felmerült: ha csak a zárt modellek kapnak valamiféle hivatalos jóváhagyást, a vállalatok óvatosabbá válhatnak a nyílt modellekkel szemben, még akkor is, ha azok olcsóbbak vagy rugalmasabban használhatók.

Miért fontos

Ez az ügy valójában nem csak Washingtonról szól, hanem arról is, hogyan próbál a szabályozás lépést tartani egy olyan technológiával, amely hónapról hónapra változik. A nyílt modellek lényege, hogy szélesebb körben hozzáférhetők, ezért gyorsabban terjedhetnek, könnyebb rájuk építeni, de nehezebb is központilag kontrollálni őket. Ha ugyanazok a biztonsági elvárások vonatkoznak majd rájuk, mint a zárt rendszerekre, az csökkentheti a kettős mérce kockázatát. Ugyanakkor egy hosszabb, például 30 napos előzetes tesztelés lassíthatja a fejlesztést és visszafoghatja az amerikai szereplők versenyét. A Wired által ismertetett helyzetből az látszik, hogy a Fehér Ház most két cél között egyensúlyoz: ne maradjon rés a biztonsági ellenőrzésen, de ne is fékezze túl erősen az innovációt.

Mire figyelj

  1. Kiterjesztik-e hivatalosan a keretrendszert a nyílt modellekre is. Ez lesz az első igazi jel arra, hogy a kormány képességalapon akar szabályozni, nem terjesztési modellenként.
  1. Nyilvánosak lesznek-e a tesztelési feltételek. Amíg a keretrendszer részletei nem ismertek, a fejlesztők és a vállalatok nehezen tudják felmérni, pontosan mi számít majd megfelelésnek.
  1. Önkéntes marad-e a rendszer. Jelenleg nem kötelező, de a kormányon belüli nyomás erősödik egy határozottabb megállapodás felé a vezető AI-laborokkal.
  1. Lesznek-e formális partnerségek a nagy AI-cégekkel a tesztelésben. Ha igen, az gyorsíthatja a gyakorlat kialakulását, de új kérdéseket vet fel a függetlenségről és a versenysemlegességről is.