Az AI-ról szóló hírekben többnyire a chipek kerülnek reflektorfénybe, pedig van egy kevésbé látványos, de ugyanilyen fontos réteg: azok az ásványok, amelyek nélkül sem adatközpont, sem elektromos jármű, sem modern fegyverrendszer nem épül. Most épp az derült ki, hogy ezen a ponton a brit gazdaság és védelempolitika is kényelmetlenül kiszolgáltatott.

Mi történt

Egy brit parlamenti bizottság arra jutott, hogy az Egyesült Királyság veszélyesen nagy mértékben függ Kínától a kritikus nyersanyagok terén. Ezek közé tartoznak a ritkaföldfémek és más olyan ásványok, amelyek a katonai eszközöktől a megújulóenergia-infrastruktúrán át az AI-hoz szükséges hardverig sokféle technológiában jelen vannak.

A probléma nem pusztán a kitermelésnél van, hanem főleg a feldolgozásnál. Gondolj rá úgy, mint egy ellátási láncra, ahol nem elég, hogy valahol kibányásszák az alapanyagot: azt tisztítani, finomítani, ipari minőségű komponenssé alakítani is kell. A bizottság szerint épp ez a szűk keresztmetszet, és ebben Kína több kulcsfontosságú ásvány esetében domináns szerepet tölt be, köztük a finomított lítiumnál és a ritkaföldfémeknél. Közben a kereslet meredeken nő: a lítium iránti igény 2030-ig a mostani sokszorosára emelkedhet, a permanens mágnesekhez szükséges ritkaföldfémeké szintén ugrásszerűen nőhet. Ezek a mágnesek olyan alkatrészekben jelennek meg, ahol erős és tartós mágneses teljesítmény kell, például katonai repülőgépekben vagy villanymotorokban.

A jelentés szerint a brit kormánynak sürgős, központosított stratégiára lenne szüksége, valamint egy olyan pénzügyi eszközre, amely támogatásokkal, tőkebefektetéssel és hitelekkel segítené az új bányászati, finomítási és újrahasznosítási projekteket. A kormány ezt vitatja, és arra hivatkozik, hogy már most is jelentős összeget fordít hazai termelésre, újrahasznosításra és nemzetközi partnerségekre, 2035-re pedig célokat is kitűzött a belföldi ellátás és a recycling arányára.

Miért fontos

Ez a vita valójában arról szól, mennyire valós az AI és a zöld átállás mögötti fizikai infrastruktúra. Könnyű úgy beszélni mesterséges intelligenciáról, mintha az csak szoftver és felhő lenne, de a háttérben szerverek, hálózati eszközök, akkumulátorok, motorok és speciális ötvözetek dolgoznak. Ha ezekhez az alapanyagokhoz egyetlen országon keresztül vezet az út, az stratégiai kockázat. Nem csak azért, mert drágulás jöhet, hanem mert egy exportkorlátozás vagy diplomáciai feszültség teljes iparágakat lassíthat le. A Guardian által ismertetett bizottsági következtetés egyik fontos üzenete épp az, hogy a feldolgozási kapacitás legalább annyira számít, mint maga a nyersanyag a földben.

Mire figyelj

  1. A brit kormány előáll-e részletesebb, számon kérhető tervvel arra, hogyan csökkentené az egyoldalú függést a következő néhány évben.
  1. Elindul-e olyan finanszírozási program, amely nemcsak bányákat, hanem finomítást és újrahasznosítást is érdemben felpörget.
  1. Mennyire tud együttműködni London a G7-tel, Európával és az indo-csendes-óceáni térség országaival a beszerzések összehangolásában, mert a diverzifikáció önmagában kevés, ha nincs mögötte közös kereslet és hosszú távú iparpolitika.