A bankok nemcsak új eszközt kapnak az AI-val, hanem egy újfajta kiszolgáltatottságot is. Miközben a technológia költségcsökkentést és gyorsabb működést ígér, könnyen előfordulhat, hogy a pénzügyi szektor kulcsfolyamatai néhány techcég infrastruktúráján múlnak majd.

Mi történt

A nagybankok és biztosítók egyre több területen vetik be az AI-t: adminisztratív feladatok automatizálására, biztosítási károk feldolgozására, sőt ügyfelek hitelképességének értékelésére is. Az irány világos: a cél az olcsóbb működés, a gyorsabb döntéshozatal és hosszabb távon a magasabb bevétel.

Csakhogy ez az átállás jelentős beruházást igényel, és a verseny miatt a várható előnyök egy része idővel elolvadhat. Ha minden nagy szereplő hasonló AI-eszközöket használ, akkor a technológiai előny kevésbé marad egyedi. Közben nő a függés egy szűk körű beszállítói piactól: az úgynevezett alapmodellekre építő AI-szolgáltatók és a felhőszolgáltatók adják azt a technikai hátteret, amelyre ezek a rendszerek épülnek. Gondolj erre úgy, mint amikor egy egész iparág ugyanarra az áramhálózatra köt rá: ha ott gond van, annak sok szereplő egyszerre érzi meg a hatását.

Ez a koncentráció több irányból is kockázatos. Egy nagy szolgáltatónál fellépő leállás gyorsan átterjedhet több ügyfélre és akár több szektorra is. Emellett felmerül az árképzési kiszolgáltatottság veszélye is: ha kevés domináns szereplő marad a piacon, azok idővel nagyobb kontrollt szerezhetnek az AI-szolgáltatások ára felett. Moody’s szerint ezt részben ellensúlyozhatja, hogy a bankok saját adataik felett továbbra is rendelkeznek, tapasztaltak a technológiai szerződések újratárgyalásában, és nyílt forráskódú modellekkel vagy stratégiai partnerségekkel is csökkenthetik a függést.

Miért fontos

A hétköznapi ügyfél ebből elsőre legfeljebb annyit lát, hogy gyorsabb lesz egy hitelbírálat vagy gördülékenyebb az ügyintézés. A háttérben viszont sokkal nagyobb a tét. Az AI nem egyszerűen egy új szoftverréteg a bankokon belül, hanem egy olyan működési alap lehet, amely érinti az adatvédelmet, a csalásmegelőzést, a kiberbiztonságot és még a betétek stabilitását is. Utóbbi azért fontos, mert ha az AI megkönnyíti az ügyfeleknek a jobb kamatot kínáló számlák megtalálását és a váltást, a bankoknál gyorsabban mozdulhat meg a pénz. Ez a „betétkivonási hullám” nem feltétlenül pánikot jelent, inkább azt, hogy a digitális eszközök felgyorsíthatják az eddig lassabb ügyfélreakciókat.

Mire figyelj

  1. A szabályozók várhatóan egyre szigorúbban nézik majd, mennyire függnek a bankok külső AI- és felhőszolgáltatóktól, különösen működési ellenálló képesség szempontjából.
  2. Fontos kérdés lesz, hogy a bankok mennyire tudnak több beszállítóra támaszkodni egyszerre, vagy saját, illetve nyílt forráskódú modellekkel csökkenteni a koncentrációs kockázatot.
  3. Érdemes figyelni a munkaerőpiaci hatásokat is: a technológia nemcsak új feladatokat hoz, hanem egyes középszintű munkakörök értékét is átírhatja.
  4. Az is sokat elárul majd a következő évekről, hogy a bankok valóban tartós versenyelőnyt tudnak-e építeni AI-val, vagy a drága beruházások végül iparági alapszintté válnak.